A kiállított kb. 100 műalkotás a Nagybányai Megyei Múzeum gyűjteményében fellelhető Nagybányai Festőiskola anyagából került kiválasztásra, kiegészítve a Magyar Nemzeti Galériában található művekkel. A válogatás elsődleges szempontja volt, hogy a Nagybányai Művésztelep 1896-tól kezdődő évtizedeinek története egyenletesen és hitelesen rajzolódjon ki. Ilyenformán sikeresen megvalósulhat az a régi álom, amely sem az 1996-ban Budapesten és Nagybányán, sem az 1999-ben Bukarestben megrendezett Nagybánya-kiállításokon nem valósulhatott meg, azaz hogy a két gyűjtemény (a Magyar Nemzeti Galéria és a Nagybányai Megyei Múzeum) fontos darabjai végre egymás mellett szerepeljenek.
A válogatásnál fontos szempont volt, hogy az alapítók nemzedéke (Hollósy, Ferenczy, Thorma stb.) nagy számban legyen képviselve. A válogatás kiegészül néhány két világháború között született művel (Aba-Novák Vilmos, Boldizsár István, Orbán Dezső stb.), mivel rajtuk jól tanulmányozható a korábbi tendenciák továbbélése. A lista a 40-es évekkel zárul, tekintettel arra, hogy az 50-es évek „szocreál” cezúrája után egy másfajta művészeti gondolkodás alakult ki mind Magyarországon, mind Romániában.
Az egykori Nagybányai Festőiskolában alkotó művészek csoportja 1928-ban hozta létre a Szentendrei Művésztelepet, amely egyrészt folytatója, másrészt továbbfejlesztője lett a múlt század elején méltán európai hírű nagybányai műhely művészeti törekvéseinek, így ennek a páratlan kiállításnak a megvalósítására a legmegfelelőbb helyszín Szentendre.