F É T I S – Hogy vagy a fájdalommal?
Horváth Sophie kiállítása
megnyitó: 2019. február 14. 19:00
kurátor: Marton Zita
A kiállítást Melykó Richárd performansza nyitja meg.
A magyar származású Horváth Sophie, aki élete jelentős részét Franciaországban töltötte, a forgatókönyvírás és a filozófia területéről kanyarodott a képzőművészet felé. A projekt a fétis gyakran félreértelmezett fogalmát járja körül, elméleti és gyakorlati síkon egyaránt.
A kiállított pszeudo-fétistárgyak, vagy más szempontból nézve átalakított ready-made-ek a fetisizmus olyan távolinak tűnő pontjai között cikáznak, mint például a vudu, az Ágnes asszony-szindróma vagy az árufetisizmus, továbbá azt a kérdést feszegetik, hogy vajon tekinthetünk-e a műalkotásokra is fétistárgyakként? A kortárs környezetünkre, és annak esztétikájára történő ösztönös reflexióként is felfogható, hogy ezeknek a tárgyaknak a jelentős részéhez a Horváth budapesti otthonához közel található kínai filléres üzlet biztosította az alapanyagot, így az olcsó, silány minőségű műanyagáru a késői kapitalizmus hamisan és fájdalmasan tündöklő trófeájaként jelenik meg.
A tárlat másik fontos fókusza az akvarelleken és egyes tárgyakon is megtalálható morphsuit vagy japán zentai, mely olyan testhez simuló átlátszatlan öltözet, amit használója az anonimitás önként vállalásaként visel. Ez a jelenség a személy tárgyiasításának szimbólumaként megszüntetni látszik a vágy és a tárgya közötti távolságot, viselésekor a szubjektum maga változik fétistárggyá. A kiállítást teoretikusan a helyszínen beszerezhető kiadvány egészíti ki, melyben saját szövegek, kommentárok valamint idézetek, kivonatok is olvashatóak.
ENG:
F E T I S – How Are You with Pain?
Solo exhibition of Sophie Horvath
opening: 14th Feb 2019 | 19:00
curated by Zita Marton
The show will be opened by Richard Melykó’s performance.
Sophie Horvath is of Hungarian origin, but she has spent the majority of her life in France. She first studied philosophy and then script writing before finally turning to Fine art. The project is about the often misunderstood concept of fetish, both in a theoretical and practical sense.
The exhibited pseudo-fetish objects or, from another perspective, transformed ready-mades, connect such seemingly disparate themes as voodoo, obsessive cleaning, and commodity fetishism. They also raise the question: can we view art works as fetish objects? Many of these objects, made from materials available in local Chinese stores in Budapest, can be understood as an instinctive reflection on our contemporary environment and its aesthetics. The cheap, low-quality plastic products appear as the falsely and painfully gleaming trophies of prevailing capitalism.
The other important highlight of the exhibition is the morphsuit or Japanese zentai, found on the exhibited watercolors and some other works : an opaque body-fitting costume intended to wrap its wearer in anonymity. The person, by removing the distance between desire and its object, turns into a symbol of objectification, as the subject itself becomes a fetish object. The exhibition is completed by a publication including original texts, comments on the exhibited works, and quotes.
