A Deák Erika Galéria évadnyitó kiállítása a BWA Warsawa Galériával közös kollaborációban valósul meg, ahol Nemes Márton és Małgorzata Szymankiewicz legújabb munkái kerülnek bemutatásra.
Az alkotók ebben a sorozatukban zenei fogalmakkal, stílusokkal (hang, ritmus, techno, rave) és az ezeket a fogalmakat kísérő kortárs társadalmi jelenségekkel (escapeizmus, tribalizmus, társadalmi elidegenedés) operálnak és az absztrakt festészet nyelvére adaptálnak.
Małgorzata Szymankiewicz (1980, Poznan) az egyik legtehetségesebb újgenerációs kortárs lengyel festőművész. Művészetében a lengyel és a nemzetközi absztrakt festészeti hagyományokat egyszerre alkalmazza. S míg térben is kiterjesztett munkásságában a modernizmus esztétikájára és formális kérdésekre koncentrál, legújabb művei létrehozásakor olyan kérdések is foglalkoztatják, mint a barokk applicatio senssum (az érzékek bevonása) alapelve, a dinamika, a mozgás illúziója, vagy a plaszticitás megjelenése a festészetben.
Malgorzata ritmusa a konvenciókból, a tipikus emberi cselekvések és gondolkodásmódok repetíciójából való kilépést (escaping) példázza, míg a plaszticitást a ritmus megtörésére használja. A plszticitás ugyanis ugyanúgy jelentheti a forma létrehozását és változását, mint annak destrukcióját, így olyan kiszámíthatatlan eseményt is jelölhet, amely például megtöri a ritmikus mozgást.
Nemes Márton (1986, Székesfehérvár) Londonban élő képzőművész. Munkamódszerét nem lehet hagyományos festészeti fogalomkészletekkel bemutatni. Folyamatos technikai kísérletezésével, a műfaji határok feszegetésével az absztrakt festészetről alkotott nézeteinkhez szolgál új adalékokkal, de térbe kiterjeszkedő művészete már szobrászati fogalmakkal is leírható. Központi elvont tartalmi elemként mindig jelen voltak műveiben a városi épített környezet anomáliái, vagy olyan a városi környezethez szorosan kapcsolható szubkulturális jelenségek alkotóelemei, mint például az elektronikus zenei kultúra és az azt kísérő stilisztikai jegyek. Ezek elsősorban manipulált ismétlődő struktúrákban, mintákban, vadabb absztrakt-expresszív részletekben és merevebb rendszerek egymás mellé helyezésében öltnek testet egy-egy művön belül.
A Falling out the rhythm egyszerre jelöli tehát az alkotói folyamat mindig kísérletező, határokat feszegető magatartását, jelölheti a felhasznált anyagok sokféleségének diszharmónikus egységét, de visszautalhat a mindennapi élet repetitív ismétlődésének elkerülésére tett erőfeszítésekre, a kollokvialitástól való elmozdulás igényére az imaginatív képességek kibővítése felé.
A kiállítás a BWA Warsawa Gallery együttműködésében valósul meg.
Támogatók:
Polish Institute Budapest
Adam Mickiewicz Institute
The Erika Deák Gallery is delighted to announce its season opening exhibition, a collaboration with BWA Warsawa Gallery, where we will present the most recent works of Hungarian Márton Nemes and Polish Małgorzata Szymankiewicz.
Both artists deal with musical concepts (sound, rhythm, techno, rave) and the social phenomena accompanying these notions (escapism, tribalism, social alienation), while translating them into the language of abstract painting.
Małgorzata Szymankiewicz (1980, Poznan) is one of the most talented Polish painters of her generation. She follows the tradition of Polish and international abstract painting, and focuses on the aesthetic of modernism and its formal questions. In the process of working she amplifies her topics towards a barocque principle, that is to applicatio sensuum, the dynamics, the illusion of movement, and as well the appearance of plasticity in painting.
Rhythm, for her, is a mean of escape from conventions, repetitions of typical human actions and way of thinking, while she uses plasticity to break the expected rhythms.
Plasticity for her is the actual mark of creation, it is the form and its deconstruction, and suggests the unpredictable that stops the movement of rhythm.
Márton Nemes (1986, Székesfehérvár) lives and works in London. His body of work can’t be described as traditional paintings, he endlessly experiments with new technics and materials, constantly widens the boundaries of art. By pushing the limits of painting, Nemes is able to enhance our assessment of abstract painting, he often expands into space. Anomalies of the built-up environment, or the elements of subcultural phenomenas, such as the electronic music culture and its accompanying stylistic features has always been present in his art. Refering to the features of contemporary youth cultures, repetitive structures, patterns, wildly expressive details are juxtaposed with rigid, cold constructions within his works.
Falling out the rhythm alludes to constant experimenting, to the ever changing and advancing act of the creative process, but as well refers to the un-resting unity of the variety of used materials, to the captivating colloquiality of this two-person exhibition.
The exhibition is in collaboration with BWA Warsawa Gallery
The exhibition supported by
and