A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet gyűjteménye múzeológiai szempontból nézve fikció. Egy lappangó anyag, aminek tartalmát a szakma nemigen ismeri, viszont létéről sokan tudnak. Érdekességét koncepciója és jelenlegi helyzetéből adódó kiállítási dinamizmusa adja. Célja a jelenkori magyar művészet gyűjtése, orientációja ezen belül a fiatal művészet, az a nemzedék, aki pozíciójából adódóan leginkább érdekelt a művészet megújításában. Gyűjtési területe médiafüggetlen, a hagyományos műfajok mellett fotókat, printeket, DVD-ket, videókat és installációkat egyaránt befogad. Kollekciója két periódusban állt össze. Első fázisban 1996-ig főként ajándékozás révén került raktárába az akkori fiataloktól egy széleskörű anyag, az után viszont az intézmény státuszának megváltozásával vásárlással bővült a gyűjtemény. A Budapest Galériában bemutatásra kerülő kiállítás az eddigi legbővebb válogatást mutatja be mindkét „szakaszból”. A művek kiállításával reményeink szerint nemcsak az elmúlt évek művészetének felidézéséhez járulunk hozzá, hanem ahhoz is, hogy átfogó képet adhassunk intézetünk gyűjtői célkitűzéséről, illetve a kilencvenes évek és az új évezred első éveinek új és jellemző műtípusairól.
Kiállítók: Ádám Zoltán, Beöthy Balázs, Braun András, Csáki László, Csontó Lajos, Csörgő Attila, El Hassan Róza, Eperjesi Ágnes, Gerber Pál, Gyenis Tibor, Hajdu Kinga, Havas Bálint, Horváth Tibor, Imre Marianna, Iski Kocsis Tibor, Jokesz Antal, Keserue Zsolt, Kis Varsó, Kopasz András, Kósa János, Kovács Gergely, Kámán Gyöngyi, Komoróczky Tamás, Koronczy Endre, Kupcsik Adrián, Lakner Antal, Lovas Ilona, Nagy Kriszta, Németh Hajnal, Szabó Dezső, Szabó Sarolta, Szil István, Szűcs Attila, Uglár Csaba, Várnagy Tibor, Várnai Gyula stb.