Tavalyi, Belső templom című, váci kiállításunk alkalmával merült fel az ötlet, hogy a Görög Templom melletti füves múzeumkertet is használni lehetne valamilyen képzőművészeti alkotás megvalósítására.
Az első gondolatunk az volt, hogy eredeti barokk műtárgyakat is felhasználva (váci barokk kőhíd darabjai), a füves területen, kordon szalaggal, labirintusszerű útvonalat jelölünk ki.
Az ötlet azonban fokozatosan változott, átalakult. A számításba vett formák, elemek, és vizuális technikák mérlegelése során jutottunk el a geometria szigorúságával rendszert alkotó, egy a művészetekben mindig is jelenlévő ábrázolási módhoz.
Végső verzió leírása:
Műfaji meghatározás: szabadtéri, nagyméretű installáció/land art.
A föld fölött kifeszített zsineggel szimbolikus ábrát, – a váci fegyház két őrtornyának ábráját- „rajzoltuk” fel. A kép egyszerű, tiszta, geometrikus. A perspektíva szabályait követi. A második torony kisebb, mint az első, sugallja a térbeli helyzetből adódó távolságot, a mélységet. Törekedtünk arra, hogy a két torony rajza visszaadja letisztult, funkcionális esztétikájukat.
A munka érdekessége a kettősség. Térbeli formát jelenít meg a síkbeli ábrázolás eszközeivel, de maga a „rajz/rajzolat” is tárgyszerű föld fölött lebeg, térbeli. Továbbá kétszeres perspektívát figyelhetünk meg. Egyrészt perspektivikusan jeleníti meg a tornyokat, másrészt, mivel a kép vízszintesen helyezkedik el, a szemlélő az egészet perspektivikus rövidülésben látja. A látogatónak körül kell járnia, több oldalról kell megszemlélnie, esetleg magaslatot kell keresnie, még fejében összeáll a kép.
Ha a nézők óvatosan átlépik a madzagot, és belépnek a kép terébe, a kifeszített szalagok miatt labirintusba jutnak. Maga a mű időben pusztuló: az eső, szél, kóbor állatok, és a növekvő fű megsemmisítik!
Domián Gyula, Kiss Zoltán
