Feszített pillanat

Pierre-Étienne Morelle munkái és performanszai az adott tér, a benne elhelyezkedő testek, tárgyak és anyagok viszonyát és feszültségeit vizsgálják, olyan szélsőséges helyzeteket hozva létre, amelyek pillanatnyisága nehezen fenntartható, ebből adódóan kockázatosak.
 
A klasszikus galériaterek, illetve a művek bemutatási módjának destrukciója jelenti a  kiállítás kiindulópontját. A fehér kocka – a modernista galériatér archetípusa – a művekkel való találkozás háborítatlan teréből konfliktusok metszéspontjává, így a művészettel kapcsolatos állítások fókuszává vált. A felmagasztalt, majd megkérdőjelezett, sértett, rombolt galériatér maga lett a művészeti üzenetek elsődleges hordozója. Hasonlóképp nyert önálló életet és tartalmi jelentőséget a művek kerete, és a tér különböző elemei, a sarkok és síkok, azok a határok tehát, amelyeknek szétfeszítése visszaigazolja megkerülhetetlenségüket.