A kárpátaljai Munkácson 1944-ben született Földessy Péter egy olyan akvarellfestői eljárást talált ki, amelyen a sokezer éves hagyomány új színekben virágzik. Termő ágon új, csodálatosan sziporkázó virág ez, hiszen a vízfestés soha egyetlen pillanatra sem szűnt meg lélegzeni, virágozni; gyermekeink is vízfestékkel firkálják első ,lelki virágaikat” a papírra (vagy a falra).
Földessy egyszerre könnyed és játékos, mint a gyermekek és a keleti kultúrák mesterei szertartásos, és mélyértelmű, mint a középkori freskófestők, és varázslatosan szellemes, mint a szürrealisták.
Nem tartozik egyetlen irányzathoz sem, mert csak függetlenént őrizheti meg azt az érzékenységet és derűt (mily ritka kortárs művészetünkben!), ami madarak, bohócok, bölcsek, hegyek, tornyok, álmok és fintorok szövevényéből, mókuskerék-szerű forgatagából árad, s embervoltunk rejtelmeire világít.
