1823–1831 között jelent meg Hokusai a „Fuji harminchat látképe“ című sorozata, kiegészítéseivel együtt összesen negyvenhat fametszet. A hegyet a legkülönbözőbb távlatokból és nézőpontokból ábrázolta, a kompozíciók áttörést jelentettek a fametszeteken megjelenő tájábrázolásban. Később, az 1830-as évek közepén, Hiroshige „A Tokaido ötvenhárom állomása” című sorozatára (1833–1834) is reflektálva jelentette meg Hokusai a „Fuji száz látképe” sorozatot, három kötetben. Hiroshige Japán nevezetes tájait megörökítő szériáiban többször is ábrázolta a Fujit, majd az 1850-es években elkészítette a hegyet harminchat fametszeten bemutató sorozatát. A jelen kiállítás alkalmat ad arra, hogy összevethessük a két művész egyéni ábrázolásmódját, műveik kölcsönhatásait.
A tárlaton 36–36 fametszet látható Hokusai-tól és Hiroshige-től, valamint 36 fotó egy kortárs japán fotóművésztől, Tomitsuka Haruo-tól (szül. 1947).
A kiállítást a „2005 – Japán és az Európai Unió Közötti Cserekapcsolatok Éve” keretében fogadja a Magyar Nemzeti Galéria.
Fujiyama – A japán szépség Hokusai és Hiroshige fametszetein és fényképeken
A japán fővárostól, Tokiótól délnyugatra található Fuji az ország legmagasabb hegycsúcsa (3 776m), melyet még mindig aktív vulkánnak tekintenek. Japánban a Fuji hegyet régtől fogva kultikus tisztelet övezi, zarándokok keresik fel. Tökéletesnek tartott formája Japán jelképeként világszerte közismert.A japán fametszet művészet Európában talán legismertebb két képviselője, a neves ukiyo-e mesterek, Katsushika Hokusai (1760–1849) és Utagawa Hiroshige (1797–1858) is megörökítették a Fujit munkáikon.