„Amikor egy művet nézünk, így – hogyan kerülünk belé? Belőle mi kerül belénk?”
Tandori a ’70-es évek végétől publikált képzőművészeti tanulmányokat, esszéket, monográfiákat (a fenti kérdés is egy Balkonban megjelent cikkből való). De ahogy az irodalmi szövegei is zavarba ejtőek, a képzőművészeti írásai is semmibe veszik a hagyományos művészetértelmezői szokásokat. Rendhagyóan látta és láttatta a műtárgyakat, más volt az azokhoz fűződő viszonya is.
A képzőművészetről is folyamatosan, sokféle műfajban írt: „vizsgálódásának tárgyai” közé tartoztak a klasszikus modernizmus kulcsfigurái (Schwitters, Duchamp), kismonográfiái jelentek meg a hazai képzőművészet ismert alakjairól is (Keserü Ilona, Baranyay András), és ami érdekelte, azt le is fordította – a német és angol nyelvű képzőművészeti irodalom szövegei magyarul részben általa váltak hozzáférhetővé.
„Fütyülök az esztétikára, mint madár az ornitológiára” – ez ugyan Barnett Newmann elhíresült mondása, de akár Tandorié is lehetne.
Tandori Dezső képzőművészeti írásairól Hajdu István és Földényi F. László beszélget április 30-án kedden, 18.00 órakor a Három Holló Kávéházban.
A belépőjegy 1000.-Ft.
A cover fotót Várnagy Tibor készítette 1995-ben.
