Köztünk élő művészet-történelem. Kortársai, kiállítási „kartársai”, mesterei mind a hazai festészet héroszai: Szőnyi, Réti, Egry, Bernáth, Czóbel, Barcsay, Kernstok, Kassák, Gadányi, Derkovits, Szalay Lajos, szinte mind felsorolhatók, az egész 20. század, és Ő mindenkiről tud mesélni személyeset és nem hivatalosat, egyedit és egyszerit. S aztán, akik még teavendégei voltak az irodalmi- és művészvilágból, Szép Ernőtől Fenyő Lászlón át Somlyó Györgyig, meg hozzájuk még a papa tudós vendégei is: micsoda névsor állna össze! S végül, de persze elsősorban, itt a közönség, festészetének, életművének, életalkatának sok évtizedes tisztelői. Akik mindig becsülték és bámulták, s akik bámulják ma is azt az alkotói erőt, amit mindvégig képviselt, a törékeny alkat mögötti őszinte művészi akaratosságot, a másolhatatlan, bravúros ecsetvonásokat, amelyekkel a valóságot hétköznapokkal elmesélő alakjait megjelenti, fennhéjázó színek nélküli természetességgel, az Uffizi Képtár állandó „vendégeihez” méltó, európai mércével mérhető új festőiséggel.
Gábor Marianne 95 éves. Egyéni költészet, láttató líraiság, virtuóz verselés jellemzi képzőművészetét, teremtő szabadág ihleti vászonra vitt vallomásait. Nagy festőink sorából egyet még tisztelgő tárlattal köszönthetünk.
