A halál és a temetési szertartás az antik kor társadalmaiban kiemelten fontos szerepet kapott. Rómában – majd a birodalom terjeszkedésével párhuzamosan a provinciákban is – az elhunytakat az élők lakhelyétől távolabb, főként a településekből kivezető fontosabb útvonalak mentén helyezték örök nyugalomra. A temetkezés és a halotti kultusz fontosságánál elég, ha a Róma városából délkeleti irányba futó útvonalra a Via Appiára gondolunk, amelynek díszes, olykor több emelet magasságú síremlékei még romokban is impozáns látványt nyújtanak. Aquincumban – a mai Óbudán – Pannonia Inferior provincia egykori helytartói székhelyén a lakosság heterogén összetételéből adódóan igen változatos temetkezési típusok ismertek. A gyakran gazdag mellékleteket tartalmazó hamvasztásos és csontvázas temetkezéseken kívül egyiptomi jellegű, ritkaságszámba menő múmiatemetkezéssel is találkozhatunk. A napjainkban is folyó régészeti feltárásokon nem ritkán kerülnek elő kőből faragott díszes sírépítmények, szarkofágok és sírsztélék, amelyekkel egykor a hozzátartozók elhunyt családtagjaik, vagy ismerőseik emlékét megtisztelték, sírhelyeiket megjelölték.
Az előadáson néhány érdekesebb aquincumi temetkezés bemutatásán kívül a római halotti kultusz és túlvilághit általánosabb ismertetésére vállalkozunk.
Az előadás a Magyar Tudomány Ünnepe és a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatának is része.
Halotti kultuszok és temetkezési rítusok az ókori Aquincumban – Dr. Beszédes József régész előadása
Az előadásra előre bejelentkezés szükséges legkésőbb október 30-ig! Részvételi díj: 700,- Ft