„Műkereskedelmünk a hamisítások korát éli. Sose gondoltam volna, hogy a halottak ilyen aktívan festenek. Már mindenkit hamisítanak. Még az élőket is! A hamisítók pedig tönkre teszik a nehezen kialakult piacot, ami amúgy is tele van tévképzetekkel, és tudatosan félre van tájékoztatva.
Nálunk például nincs grafikai kultúra, nincs egyetlen galériánk sem, amely sokszorosításra, vagy szemléletek képviseletére szakosodott volna, vagy akár csak grafikai művek kiadásával is foglalkozna. Vannak műfajok – például a kollázs – amit semmibe sem veszünk. A marketingnek nincs a repertoárjában a kortárs művészet, sem annak menedzselése. Minden régiségkereskedőnek leghőbb vágya, hogy ószeresből aukciós ház lehessen. Tudatosan nem vállal fel sem arculatot, sem egy-egy műfajt, mindenki a teljes palettát szeretné lefedni. Ami most nálunk kialakult az egy igazi barbár állapot.
Ezért üdítő a térségben egy igazi európai kortárs galériát látni – mint a pozsonyi KOMART.
A KOMART azért európai galéria, mert elvei vannak :
– mert van arca – szellemi karaktere, ez pedig a konkrét geometrikus művészet. Az amit képvisel, amire esküszik, amiben hisz és ezért erkölcsi megkötöttségeket is vállal (a kereskedelemnek. is lehetnek elvei ! )
– európai, mert nemzetközi. Közép-Európa négy országára épült – cseh, lengyel, szlovák, magyar – 12 állandó művésze van.
Célja : ha egy művész jó – még ha Közép- Európából jött is – értéke szerint a helyére kell tenni.
– európai, mert minőséget képvisel és garantál. Minden galériának kötelező a magas művészi kvalitás, ez létének alapja. Ezért van! Azért van, hogy segítsen a közönségnek a jó művek kiválasztásában. Az emberek azért fordulnak hozzá, mert nem akarnak tévedni, értéktelen kacatokat venni. A galériásban látják a minőség garanciáját. A galériásnak egyéniségnek kell lennie, egy húron pendülve a művészeivel. Szakértelme, tudása a művészek kiválasztásánál kezdődik, hiszen ez képviseli a biztos minőséget. Egy-egy művészt marketing szempontból is fel kell építeni, jól menedzselni. Ez az, ami nálunk még fel sem vetődött.
Egy jó galériának kiadónak is kell lennie, nemcsak katalógusok, hanem könyvek, sokszorosítások kiadásával is kénytelen foglalkozni ( de akár magán múzeumot is alapíthat, mint a Galéria KOMART. )
– A sokszorosítás jó szolgáltatás az alkotó és a közönség felé, mert jó minőségű műveket elérhető áron kaphat a közönség, a művészt pedig népszerűsítik. Én úgy tartom, hogy az az etikus, ha valaki aratni akar, vessen is, ne csak arasson. Ez lehet az egyetlen hosszú távú jó marketing stratégia.
A kis példányszámú művészi sokszorosítás, amit a művész maga csinál (mint a gyerekét), amely eredendően is ebbe a műfajba fogant, azaz eredeti mű. Olyan eredeti mű, amely több példányban létezik.
Jó tudni, hogy az egyedi mű önmagában még nem érték. De ha érték akkor is nagy luxus egy-egy magán lakásban elzárva tartani. Nos ezt az ellentmondást oldja fel a több példányúság, a sokszorosítás.
Egy mű szellemi értékét nem az határozza meg, hogy hány példányban készült vagy, hogy mekkora: kicsi vagy nagy, és az sem, hogy milyen technikával készült.
A sokszorosított grafikának legfőbb kritériuma szellemi értéke és azt időben tartó technikai minősége – anyaga, papírja, festéke – az, hogy nem fakul ki, időt álló.
Napjainkban az egyediség helyét a művész elvszerűsége és a technika segítségével a minőség veszi át. Hiába egyedi, egy példányos egy mű, ha művészileg jelentéktelen, giccs, és még drága is. A kis példányszámú sokszorosítás – mivel többszörös – olcsóbb, de az alacsonyabb árnak semmi köze sincs a mű kvalitásához, szellemi szintjéhez.” (Fajó János)