Csoportos kiállítás
Kiállítók: Győri Blanka, Kopacz Kund, Pacsika Rudolf, Petrányi Luca, Szemző Zsófia
Kurátor: Zsoldos Anna
Grafika: Petrányi Luca
Az idő linearitása megtört és egyéni narratívákra fragmentálódott. Párhuzamos jelen időkben, relatív egyidejűségben privatizált létigékkel élünk. Pontszerű konszenzus a jelenünk –, nincs távlat, csak csalatkozott időérzék. Egy globális mostidő ez az állapot, aminek a posztmodern óta nincs jövő ideje.
A felejtés tűnik az egyetlen kollektív cselekedetnek, amit a korunk kínál. Mintha a felejtés lenne az a képességünk, hogy fel tudjuk találni az újat: az emlékekben, a jelentést vesztett szimbólumokban, a kollektív tudattalanban, a múltbéli utópiákban, a nosztalgiában. A jelenről való megfeledkezés a múltba vezet, ám kérdéses, hogy a letűnt korszakokon átszüremlik-e a jövő lehetősége. Miként lehet közös sajátunk egy, a múlt által kirajzolódó jövőkép?
A kiállításon öt művésztől több különböző munkát láthatunk. Alkotásaik értelmezései e kortünetnek, vagy jelenkórnak, mint társadalmi patológiának. A művek több fajta médiummal: textillel, videómunkával, fotóval, illetve installációval reagálnak a kiállítás címére. Hol jól ismert gesztusok kifordítását láthatjuk, hol látszólag feltáruló, mégis, számunkra ismeretlenül kódolt beszédet olvashatunk, hol az elviselhetővé színezett panellétet, máskor pedig vélt vígaszt és megnyugvást nyújtó tárgyak képével zsúfolt falat. Olyan gesztusokat, amik a jelen felejtésére ösztönöznek.
