Haydn halálának 200. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy kiállítás keretében egymás mellé állítva az Esterházy-család gyűjteményeiből származó órák legszebb darabjait, gyakran óraszerkezetekkel is összekapcsolt, mechanikus, zenélő szerkezeteket, automatákat, kottákat, hangszereket, képző- és iparművészeti tárgyakat (beleértve ez utóbbiakba azokat is, amelyekkel a modern technika tágítja ki a kortárs művészet eszköztárát, így például videoművészet, projekciók, enviromental art, etc.), hogy Haydn zenéjén át elgondolkodtassuk a látogatókat az idő, az emberi életidő, a zenei idő fogalmáról, s a mindezek mérésére és projekciójára alkalmas tárgyakról, s a múlt élővé tételéről a jelenben a kortárs művészet eszközeivel.
A kiállítás zenei vezérmotívumait a Haydn-életmű egyik legkiemelkedőbb vonulatát képező vonósnégyesek és szimfóniák, valamint a Haydn-oeuvre egyik összegző, záródarabja, az Évszakok című oratórium képezi. A kiállítótérben bemutatott különböző tárgycsoportok egymást erősítve és értelmezve szolgálják a kiállítás mögötti idea kifejtését: mit jelent, mit jelentett az idő a 18. század embere számára az életben és a zenében, mit jelent, és hogyan változott meg ma, milyen volt a 18. században Haydnnak és zenéjének, s a bemutatott tárgyaknak a recepciója, s hogyan változott meg mára, mi az, ami az idővel, az időben ezekre rárakódott.
A bemutatott tárgyak egyik csoportját órák és automaták alkotják. A mechanikus játékok és zenélő szerkezetek több korszakban és több hullámban hódították meg Európa főúri és királyi udvarait, s talán utolsó virágkorukat a 18. század második felétől a 19. század közepéig élték. Gondoljunk csak Kempelen Farkas világhírű sakkozó automatájára, mely bámulatba ejtette Mária Teréziát.
Ügyes kis mechanikus szerkezetek, órák, automaták, játékok nem hiányozhattak Esterházy „Fényes” Miklós herceg gyűjteményéből sem, elég csak arra a híres karosszékre gondolnunk, amely a leírások szerint zenélni kezdett, ha valaki beleült.
Miklós herceg egyik könyvtárosa, pater Primitivius Niemecz maga is kedvvel készített zenélő szerkezeteket, amelyek többségéhez Haydn komponált zenét. Egy kortárs leírás szerint pater Niemetz: „Több műalkotását is megmutatta nekünk, amelyek, ha felhúzta őket, maguktól játszani kezdtek, és teljes Mozart- és Haydn-műveket szólaltattak meg a legszebb orgonahangon. Olyan pontosan játszottak, hogy a legkisebb előke, trilla vagy más díszítés sem sikkadt el”
Ezekben a zenélő szerkezetekben tehát a zene az orgonához hasonlóan, fuvolaregiszter sípokon szólalt meg, s az óra akár minden órában akár más-más dallamot játszhatott a hercegi család szórakoztatására. Páter Niemetz „több mesterséges orgonákat készített, melyek a berakott hengerek segedelmével magoktól játszottak. Illy neműt csinált Anglia számára is, mellynek két 8 lábas registere, 112 sípja volt, s hangjai a nagy C-től a három vonású G-ig terjedtek.”.
Pater Niemetz és Haydn együttműködésének egyik híres darabját, egy 1792-ben épített zenélő órát újragyártottak a Holmberg cégnél (modell MC-17), mely Haydnnak az eredeti órára írt 12 zeneművét játssza. Ugyancsak híres Haydnnak egy 1793-as datálású, Niemetz-órára írt sorozata, és Niemetz zenélő szerkezeteikre készült Mozart f-moll fantáziája és K. 616-os jegyzékszámú Andantéja is.
Egykorú dokumentumok, az Esterházyak óraszeretetéről, s az egykorú óradivatról tanúskodó képzőművészeti alkotások, az Esterházy-gyűjteményből származó órák, Niemetz zenélő szerkezeteinek mai utángyártásai, s más mechanikus játékok s szerkezetek mellett Haydn és kortársai zenélő órákra írt műveinek kottái is láthatók lesznek a kiállításon.
A másik fő csoportot az időt, s a már említett zenei témákat illusztráló képző és iparművészeti alkotások adják, amelyek az Iparművészeti Múzeum szinte teljes gyűjteménycsoportjából kerülnek ki. A tárgyakat a modern média adta lehetőségek kihasználásával számítógéppel vezérelt vetítések, s más projekciók, virtuális terek, számítógép segítségével felhangzó zenei elemek egészítik ki, a kiállítóteret és a kiállítás egészét magát egy olyan műalkotásként fogva fel, és alakítva, ahol a 18. századi mindennapi élet, a művészeti és a tudományos környezet tárgyain és azok értelmezésein keresztül a látogató egyfajta kulturális időutazóként egy bizonyos szintig maga is részesévé válik a művészi alkotófolyamatnak, s reményeink szerint a kutatási, megismerési folyamatnak is.
A kiállítást tudományos ismeretterjesztő előadások és zenei rendezvények kísérik.
A kiállítás kurátora: dr. Bardi Terézia
