Ha nem történik jelentős változás, hamarosan eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. HANIKO, vizuális művész erre a súlyos problémára hívja fel a figyelmet legújabb Hirundo című sorozatával.
Herbert Anikó nagyméretű akvarelleket, papírinstallációkat és videómunkákat készít. Elmondása szerint a papír választotta őt. „A papír egy elég érzékeny anyag, sokféle fajtája van, amit az ujjaiddal akár vakon is érzékelhetsz, emellett meglepően sok mindent kibír. Türelmet és odafigyelést igényel. Önmagában is szép. Sok lehetőség van ebben az anyagban, ahogy önmagunkban is.” Munkáival az őt érdeklő társadalmi problémákra, jelenségekre reflektál. Emellett aktívan reagál a kortárs irodalomra – bizonyos kötetek egyszerűen megtalálják, hogy aztán a bennü(n)k rejlő történetek akvarellként elfolyva, vagy akár darabokra hullva terüljenek szét azon a tiszta papíron…
„Az ember mindig felsőbbrendűnek gondolja magát, manapság pedig ez sajnos egyre inkább így van. Mindent uralni akarunk, a környezetünk, az ideáljaink, az érzelmeink, a félelmeink miatt. A fecskék, akik évezredek óta velünk élnek, tökéletesen szimbolizálják a mai ember tévképzeteit. Összepiszkítják a szép fehér insta-barát házakat, ráadásul hangosak is, így inkább leverik a fészkeiket. Ők meg ennek ellenére emberkövetők. Szóval, én most a fecskék oldalára állok, és át is szellemülök fecskelánnyá” – mondja el Haniko.
Aniko minden munkáját alapos kutatás előzi meg; a kellő művészi újraértelmezés mellett fontos számára a jól alátámasztott elgondolás, a háttéranyagok pontos feltérképezése. A Hirundo projekthez is számos újságcikket, tudományos írást gyűjtött össze, utánaolvasott a fecskékkel kapcsolatos néphagyományoknak, verseket vett sorra. A legjobban talán mégis Dér Zoltán Fecskelány című kötete hatott rá, amelyben Kosztolányi Dezső levelei és Lányi Hedvig lánykori naplója nyomán az ő eltitkolt, nagy szerelemi történetük bontakozik ki az olvasó előtt.
„… a földhöz vágom a bánatot és – álmodok rólad. Álmodok, ahogy szoktam, mikor egyedül vagyok. Tengereken, messze idegen, aranyos tengereken csónakázom veled. És velem vagy mindenütt. Olaszországban, Párizsban, havas hegyeken és sötét, olajfaillatos völgyekben. Kicsoda vagy te, hogy ily könnyű vagy? Könnyű és karcsú, mint a fecske. Te fecskelány! Te, fecskelelkű, fecskekönnyűségű, repülő, táncolva repülő lány, te kék égben, kék vizeken csicsergő madár! Te én!! Te költő, te isten, te minden!!!” – írja Kosztolányi.
Mindezeket együtt értelmezve, Aniko fecske-kompozícióin átszűrve született meg végül a sorozat esszenciális, összefoglaló szövege:
HIRUNDO
Keddenként más életet él. Ilyenkor hullámsír ad otthont a szabadságának; néma hal-magány. Szétzúzott emlékei selymét aztán szétszórja a szélnek. Égi kertbe temeti. A fecskelány.
Lili Farkas-Zentai
///
Megnyitó: 2019. június 28 (péntek) 19 óra
A megnyitón közreműködik:
Eke Angéla, színművész
Lendvai Csaba, a MME – Magyar Madártani Egyesület képviseletében
A kiállítás kurátora: Simor & Krivocenko Art Management
