A kiállítást megnyitja: N. Dvorszky Hedvig művészettörténész 2014. január 15-én 18 órakor.
„Az alkotásban mindig a szövés, a festés és a rajzolás hatásainak közös, együttes megoldásaira kerestem a lehetséges válaszokat. Műveimmel így határokat sértek, vagy inkább oldok fel, amit izgalmas feladatként élek meg.
Festés közben anyag, minta – technika hatásai befolyásolnak, szövés közben folyamatos átalakulás, áramlás zajlik, felülírva olykor az előre elgondoltat is.
A szövés, mint a rendezés formája, egyrészről meghatározottság, előre elgondoltság, fegyelem, folyamatos ritmikus teremtés. Másrészről életforma, párbeszéd, kérdésfelvetés és válaszadások folyamata, gondolatáramlás, miközben a tervek szintjén megfogalmazott gondolat folyamatosan kiegészül, átitatódik, felerősödik, vagy éppen elhalkul.
Alkotásaim nem értelmezhetőek a kárpitok tradicionális funkciójában, azonban elkerülve az esztétizmus csapdáját, meghatározott térben, kommunikációs funkciójukban hiszem, hogy értelmet nyernek.
Balassa Péter az alkotást kérdezésnek, kérésnek tartja, azt mondja, hogy az alkotás értelme a kérelem, annak van értelme, hogy kérjük a létezés hagyatkozását, felnyílását, hangsúlyozza, hogy nem válaszoló lény az ember, hanem kérdező és kérő, párhuzamot vonva az imádság és a kérelem költészete között. E párhuzam számomra is fontos megtapasztalás, amikor az alkotás emlékezés és kérdezés, kérés, a mű a keresés ajándékaként tárul fel.
Az alkotásaimban ezért törekszem az emlékeztetés, emléket állítás felelősségében meglelt kölcsönös kérdezés és töltekezés lehetőségét kibontani.”
/Somodi Ildikó/