Megnyitó:2016. november 17., Csütörtök 18h
…SEM MÉRTÉK
A kép számomra lehetőség a határok tágítására, egy hagyományos művészeti médium új lehetőségeinek keresése a képi minőségek megtartása mellett. A szinte tökéletesen harmonikus kép oda nem illő képi elemmel (gesztussal, színnel, formával) azonnal kizökkenti a nézőt és – a befogadhatóság határán egyensúlyozva – elgondolkodtat, finoman a hatalmába kerít és nem ereszt.
Horváth Dániel festőművész mára már számos nagy presztízsű hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak. Nemrég tért vissza a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként Olaszországból, hogy bemutassa a legújabb sorozatát …SEM MÉRTÉK címmel a hazai közönségnek. Újra a komfortzónából való kibillentés, a megtervezett és véletlenszerű kérdések együttes felvetése motiválja a művészt. Alkotásaiban ezen felül azt mutatja meg Horváth Dániel, hogy a festmény több az emberi gesztusok és az akaratunkon kívül eső dolgok megjelenítésénél, egy történetet rejt, egy embert és minden embert, aki közel kerül hozzá.
„Mikor gyermekkoromban összejöttünk más gyerekekkel volt hogy szellemet idéztünk. Ilyenkor az asztalra tettük egymás mellé a kezeinket, hogy éppen összeérjenek és egy kört alkossanak. Az idősebbek mindig azzal ijesztgettek minket, hogy ha nem koncentrálunk, vagy elhülyéskedjük a dolgot lehet, hogy a szellem akit megidéztünk belénk költözik. Bizsergető érzés volt ez az egész, majd kiugrott a szívem. Bambulni is imádtam, elképzelni magam előtt valamit és csak nézni ezt az imaginárius dolgot. Vannak olyan látványok, amelyek értelmezéséhez az agynak néha másodpercekre van szüksége. Ilyenkor meglátjuk, amit addig csak néztünk. Az ambiguitás egy olyan helyzet, melyben adott jelenségnek akár két vagy több értelmezési lehetősége is adódik. A kétértelműségben van egy sajátos spiritualitás. Mindig olyan képeket szerettem volna készíteni, amelyek az embert bambulásra késztetik, amik kapcsán feltesszük a kérdést, mit is látunk? Ez az átmenetiség olyan, mint a szédülés. És minél hosszabb ideig tart a többes értelmezés lehetősége annál később érkezik a betetőző katarzis. Ilyenkor nincs isten, nincs ember, sem érték, sem mérték… „
Horváth Dániel