Részletek Sára Sándor: India című kötetzáró írásából:
„[…] mondták is nekem, hogy olyan idősebb indiaiakat fotóztam, akik hasonlítanak rám, hogy megkerestem és a fényképezőgép elé állítottam a hasonmásaimat.”
„Általában engedték magukat fotózni, kevesen tiltakoztak, akkor is inkább a nők. Néha, adott esetben a férfiak sem vették jó néven, hogy fényképezem őket. Egy szót sem tudok hindi nyelven, s aztán a rengeteg fajta nyelvjáráshoz végképp nem konyítok. Tehát az utcán munka közben, fotózás közben semmit sem tudtam mondani. Csak metakommunikációval, kézjelekkel mutogattam el, mit szeretnék. Engedélyt kértem, a végén pedig megköszöntem, hogy hagyták magukat lefényképezni.”
„Belül van az arcuk, befelé élnek, de megnyílnak, barátságosak. Vannak úgynevezett rejtett dimenzióik, amikor zavarja az embert a másik lény túlságos közelsége. India – tömegtársadalom, sokan vannak, egyszerre, egy helyen sokan vannak. Mégsem láttam például soha veszekedést vagy verekedést.”
„Túl a fényképezésen, a filmezésen nagyon megérintett az egész indiai kultúra. Az életszemléletük, ami sokkal közelebb van a természethez, élhetőbb életet élnek, még a legnagyobb szegénységben is, még a máig elnyúló hatású kasztrendszerig is.”
Az India, a szépség koldusa című kötet korlátozott példányszámban megvásárolható (6500.-) az OSZK könyvesboltjában.
A kiállítás megtekinthető 2011. december 9-től 2012. január 31-ig, az 5. emeleti kiállítótérben (a főbejárattól balra), a könyvtár nyitva tartási idejében. A belépés díjtalan.
