Jándi Dávid a Bereg megyei Jándon született Léderer Dávid néven, Nyíregyházán nőtt fel. 1911-től a nagybányai művésztelepen tanult, ahol mesterei Thorma János, Ferenczy Károly és Réti István.
Művészeti tanulmányait megszakítja frontszolgálata, majd orosz fogsága, de 1915-beli szabadságát is Nagybányán töltötte, 1918-tól pedig újra nagybányán dolgozott. Élete végéig, az impériumváltást követően is, megőrizte kapcsolatát a nagybányai művészteleppel és Erdéllyel. 1926-ban Mattis Teutsch Jánossal és Kmetty Jánossal együtt a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjává választják. 1930-ban pedig alapító tagja a Barabás Miklós Céhnek.
A törekvő, robbanó temperamentumú alkotó életművének első szakaszát barokkos, drámai feszültséggel telített kompozíciók, egymásba csavarodó testek, biblikus vagy mitológiai témák feldolgozása jellemzi. 1927-től kezdődően a sűrű tónusból egy letisztultabb látásmód bontakozik ki. Ilyen jellegűek érzékeny felületalakítású és különös színű, Árkádiát idéző pasztellképei, főként a nagybányai és itáliai táj- és városképe, amelyeknek metafizikus atmoszférája időn kívüliséget sugall.
A harmincas évekbeli képein nagyfokú stilizáció figyelhető meg, a negyvenes évektől kezdődően pedig stílusa teljesen megváltozik, olajképein elsősorban a szociális megközelítés válik megfigyelhetővé. A tárlaton 17 romániai és magyarországi köz- és magángyűjteményből válogatott 57 alkotás tekinthető meg. A legtöbb mű Volker Bulitta magángyűjteményéből származik, a közgyűjtemények sorából pedig a Nagybányai Művészeti Központ emelkedik ki, ahonnan nyolc munkát kölcsönöztek.
Külön említést érdemel a kolozsvári Unitárius Püspökség gyűjteményének legértékesebb darabja, Jándi egyik főműve, a nagyméretű 1926-os Levétel a keresztről. Az alkotások Jándi festészetének mindegyik korszakából merítenek, kezdve a tízes évek vallási kompozíciójától egészen az 1943 körül készült kisméretű városképig (Nagybányai táj,) és Önarcképig (1943). A tárlaton láthatóak Jándi legfontosabb témái és motívumai, mint a sokalakos bibliai kompozíciók, anya gyermekével, fekvő női akt, az expresszív önarcképek, nagybányai és itáliai tájak, városképek, ezáltal kirajzolódik a nagybányai festészet egyik legeredetibb képviselőjének pályaíve.
A kiállításhoz háromnyelvű, igényes katalógus is készül.
Borítókép: Jándi Dávid: Éneklő Család (1930) Dr. Kovács Ádám Gyüjteménye
