Kustán Melinda alkotásait mély vallásosság és valódi hit hatja át. A szentség, a család, a szeretet, az áldozat együtt és külön-külön létezőn élnek sokszor kazula formájú, mindig emberi léptékű textilművein. Modern szemléletű, lényeglátó hit ez, távol mindenfajta dogmától és ortodoxiától, melyet az elfogadás és adni vágyás jellegzetes női magatartásformája jellemez. Legutóbb készült művei új állomást jeleznek életművében, nyitást egy új médium, a szilikát felé. A bárdibükki alkotóházban készült üvegművei (fejereklyetartó-szerű és könnycsepp formájú áttetsző üvegek) nem öncélú próbálkozások, nem a textilművészet határait feloldó törekvések, hanem korábbi munkásságának szellemébe szervesen illeszkedő, mondanivalóját tovább árnyaló újszerű lehetőségek. A hangsúly továbbra is a textilmunkáké, amit a köréjük szervezett tér, az üvegek szakrális fénye, színe, ragyogása fogja keretbe.
Lakatos Gy. László, az eredetileg festőnek készülő, alkalmazott grafikusként tevékenykedő alkotó, nem tartozik a gyakran kiállító művészek táborába. Visszavonuló, elmélkedő alkat, akinek a munkássága számtalan olyan neves, tömegeket mozgató városi eseménnyel kapcsolódott össze hosszú időn keresztül, mint a Győri Nyár rendezvénysorozata vagy a Győri Könyvszalon. Ő volt a Győri Balett, a Győri Nemzeti Színház, valamint cégek és társaságok arculatának kialakítója és számtalan kiadvány, könyv, brosúra, logó, jelképpé váló jel megalkotója.
A kevesebb több szigorú vezérelve alapján születő munkáit minden esetben a formai tisztaság és minimális eszközhasználat, a téma és mondanivaló megbonthatatlan egysége jellemzi.