Egymásnak felelgető tárgyak: Jermakov Katalin ékszer-alkotásai az eddigi életmű teljes spektrumát áttekintve színes és változatos megjelenésük, formai gazdagságuk mellett és ellenére megnyugtató harmóniába rendeződnek, tiszta és logikus rendet közvetítenek. Azt sugallják, hogy az élet különböző kis darabkái végső soron mégis egy nagyobb, racionálisan és vizuálisan felfogható egésszé állnak össze, egy láncolatba illeszkednek. Az ellentétes minőségek között egyensúlyt teremtő művészi világa az ősi, természetes formákat idéző alapszimbólumokra építkezik. Formai kiindulópontja szinte mindig a kör, a négyzet, a háromszög vagy a spirál, melyekből összetéveszthetetlenül egyéni, kortárs szemléletű háromdimenziós tárgyakat komponál. Leveles ékszerei a természet múlandó szépségének örök értékét teszik láthatóvá, kézzelfoghatóvá. A szokatlan módon az ujjak közé illeszkedő tollas gyűrűivel ugyancsak az élő, organikus világnak egy olyan gyönyörű, halandó darabkájából alkot ékszert, mely gyűrűként általában nem viselhető. A kör és a négyzet formai és szimbolikus kontrasztját, ugyanakkor egyértelmű összetartozását hangsúlyozzák a reneszánsz kori hagyományokat idéző, egymásba csúsztatható ikergyűrűk és az egymást kiegészítő gyűrű párok. A puha textilből és kemény fémből komponált látványos nyakékek szinte beleolvadnak az öltözékbe, mégis markánsan különböznek tőle. A régmúlt korok üzenetközvetítő tárgyainak ihletéséből született feliratos gyűrűkön a kiválasztott idézet és a forma összetartozik, együttműködik. A váratlan nézeteket is felkínáló térformák a nézőpontok váltogatására késztetnek, miközben végtelenítik a formát és a szöveget.
Jermakov Katalin tárgyai az ellentétek egységesítésének, kiegyenlítésének lehetőségeit veszik számba. Fekete és fehér, fa és fém, homorú és domború, racionális és individuális felelgetnek egymásnak munkáiban, a végletek közötti távolság megszelídül. Az egyszerű vonalú, elegáns formák, a minden rafinériától, sallangtól mentes gondolkodásmód, a hagyományokra alapozott kortárs design teszik ékszereit a ma embere számára széppé, szerethetővé. A Fülöp-szigeteken úgy tartják, hogy bizonyos tárgyaknak lelkük van. Sajátos vonzerővel, kisugárzással rendelkeznek, emiatt hozzánk nőnek, nem tudunk megválni tőlük. Ezt a szellemi többletet nevezik a polinézek manának. Ilyen tárgyak létrehozására törekszik Jermakov Katalin.
Forrás:Spengler Katalin
