A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségében (Andrássy út 6.) pénteken 18 órakor a vendégeket köszönti Simonffy Márta elnök, a kiállítást megnyitja Zbigniew Rybka, a rzeszóvi Wandy Siemaszkowej Színház igazgatója. A Platán Galériában (Andrássy út 32.) 19 órakor Néray Katalin művészettörténész nyitja meg a kiállítást. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében (Andrássy út 69-71.) 20 órakor Kőnig Frigyes rektor köszönti a vendégeket, a kiállítást Csanádi Judit, az MKE Látványtervező Tanszékének vezetője nyitja meg.
Józef Szajna, Jerzy Grotowski és Tadeusz Kantor mellett egy olyan meghatározó XX. századi lengyel színházi modellt teremtett meg, melyben az új formákat kereső modern színház kapcsolatban áll a kortárs gondolkodással, és az élet jelenségeire aktívan reagálva sajátos színpadi formát alakít ki. Szajna 1971-ben megalapítja a varsói Stúdió színházat, amely nem csak kísérleti színpad volt, hanem a kortárs művészetek galériája, rendezők és színészek műhelye, „alternatív akadémiája”. A “vizuális narráció színháza” meghatározás, amelyet Szajna a saját színházának megjelölésére használt, művészi koncepciójának három legfontosabb elemét és azoknak egymáshoz való viszonyát írja körül: plaszticitás, irodalmi szöveg, színpad. A művek befogadásához nem szükséges speciális tudás, de az érzékenység és a képzelőerő nélkülözhetetlen. Az ilyen művészet befogadása ugyanis nem a megértésén alapul, hanem a saját tapasztalatainkon és érzelmeinken való átszűrésen, a belsőnkben való újraolvasáson – írja a kiállítás-sorozathoz készült katalógusban Zbigniew Rybka, a rzeszówi színház igazgatója, ahol Józef Szajna műveinek állandó kiállítása 1997 óta látható.
Szajna a krakkói Képzőművészeti Akadémián a Díszlet – és Jelmeztervező szak mellett grafikai tanulmányokat is folytatott, amely különösen érzékennyé tette őt a színpadkép vizuális értékei iránt: „a színháznak ahhoz, hogy éljen, képnek, látványnak is kell lennie”.
Józef Szajna annak ellenére, hogy a legkülönfélébb művészi kifejezésmódokat választotta (monumentális festmények, rajzok, kollázsok, térbeli kompozíciók) mindmáig a leginkább felismerhető kortárs alkotók egyike maradt. A budapesti kiállítási helyszíneken az előadásokról készített dokumentum-fényképek, eredeti díszletek egyes részei, valamint színházi felvételek is bemutatásra kerülnek.
A kiállítás-sorozathoz magyar-angol nyelvű katalógus készül. A megnyitó események a művész jelenlétében kerülnek megrendezésre.
(forrás: Ikon)