A kiállítást pénteken 16 órakor megnyitja: Turányi Gábor építész.
A Kossuth- és Ybl Miklós-díjas Jurcsik Károly (1928–2009) eredetileg képzőművész szeretett volna lenni, hiszen rajztehetségével már a középiskolában kiemelkedett társai közül, végül mégis épülettervező lett.
1961-ben készült első munkája, a Keceli uszoda. 1964-ben a Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatnál (LAKÓTERV) helyezkedett el, ahol 1965 és 1979 között működött, és végül igazgatóhelyettes-főépítész lett.
Ennek az időszaknak legkiemelkedőbb alkotásai az 1968-as építésű Orgoványi Kultúrház (Varga Leventével) és az 1967 és 1971 között megépített Szekszárdi városközpont. Ezekben az években dolgozta ki „kispaneles tervcsalád” és „vázpaneles építési rendszer” elméleteit, amelyek alkalmazásával bölcsődék, óvodák, iskolák és egyéb kommunális intézmények épültek szerte az országban.
1979-ben költözött Győrbe, ahol a GYŐRITERV főmunkatársként dolgozott 1985-ig. 1986-ban a Győr-Sopron-Moson Megyei Tanácsi Tervező Vállalat főépítésze lett.
Ennek az időszaknak legkiemelkedőbb alkotásai az 1968-as építésű Orgoványi Kultúrház (Varga Leventével) és az 1967 és 1971 között megépített Szekszárdi városközpont. Ezekben az években dolgozta ki „kispaneles tervcsalád” és „vázpaneles építési rendszer” elméleteit, amelyek alkalmazásával bölcsődék, óvodák, iskolák és egyéb kommunális intézmények épültek szerte az országban.
1979-ben költözött Győrbe, ahol a GYŐRITERV főmunkatársként dolgozott 1985-ig. 1986-ban a Győr-Sopron-Moson Megyei Tanácsi Tervező Vállalat főépítésze lett.
Munkásságáról így vallott a művész:
„Nem vagyok teoretikus építész, soha sem voltak olyan elveim, amelyekhez körömszakadtáig ragaszkodtam volna. Nem hiszek az építészetet megváltó szólamokban és receptekben. Mesterembernek tartom magam, és a mesterségbeli fogásokat próbálom tanulni közel ötven éve. Nem erőltetem rá az építészeti elképzelésemet másra, a környezetemre. Mindig az adott szituáció, a megrendelő, az adott pénzügyi lehetőség, vagy akár egy fa határozza meg, hogy abból az épületből mi lesz.”
„Nem vagyok teoretikus építész, soha sem voltak olyan elveim, amelyekhez körömszakadtáig ragaszkodtam volna. Nem hiszek az építészetet megváltó szólamokban és receptekben. Mesterembernek tartom magam, és a mesterségbeli fogásokat próbálom tanulni közel ötven éve. Nem erőltetem rá az építészeti elképzelésemet másra, a környezetemre. Mindig az adott szituáció, a megrendelő, az adott pénzügyi lehetőség, vagy akár egy fa határozza meg, hogy abból az épületből mi lesz.”
„Jurcsik Károly a koncepcionalista, funkcionalista építészet magyarországi nagymestere, építészgenerációk meghatározó építésze.” (a XII. kőműves cikk)
A győri Városi Művészeti Múzeum által rendezett kiállítás a Győr-Moson-Sopron Megyei Építészkamara támogatásával jön létre.