„A KAPUK/TÓNUS című sorozat koncepciója nem csak gondolati, hanem a formai összegzésekre is kísérletet tesz. Az ismétlődést tudatosan központban tartó tanulmányaim a geometriától a természettudományokon át, a filozófia és a zeneelmélet alapvető kérdésein keresztül a vallásig, mindig az ember személyes kozmikus jelenlétét vizsgálta. Az ismétlődés számomra a megértés és befogadás ritmusát igyekszik követni, gyakorlatban és elméletben egyaránt. Az időhasználattal fenntartott kapcsolatom a tanulmányok egyik legfontosabb mértékadója. Míg a korábbi évek képei a felfedezés jelentőségére építettek, ebben a munkában a megkomponáltságot, a tudatos szerkesztést használom és az általam kiválasztott személyek „belső képeinek” reprodukciója segíti értelmezni a külvilágot. A sorozat szerkezetileg az életemet leginkább meghatározó személyek portréiból és az általuk kitüntetett földrajzi helyszínek képeiből épül fel. Ezeken keresztül kérdéseket vet föl, kijelentéseket tesz, értelmez és az ebben a absztrakcióban született gondolatokat összegzi. A látványt a hangzás komponáltságához próbálom hasonlítani a tónusok precíz szinkronba helyezésével, valamint a képi ellenpontok, ritmusok és ismétlések segítségével. A tónus ebben az esetben egyesíti a zenei hangsúlyokat és a vizualitáshoz köthető téziseket. A komponáltság szerepe oldottabbá és árnyaltabbá válik, továbbá kapcsolatot teremt a profán és a szent időfelfogás között. Munkám során az átlépés a profán időből és szférából a szentbe az ismétlés által valósul meg. A tudatos ismétlés jelentősége a portrék és a tájak kapcsolatának keresésében a személyes jelenlét szerepének mélyebben rejtőzködő összefüggéseire próbál rávilágítani a fotográfia egyedi formanyelvét felhasználva. Célom, hogy a látvány felszínen történő értelmezésénél tovább merészkedjek és kánont teremtsek, amely a jelentés tónusaira épít. Keresem a belső összefüggéseket, a vizuális szabályrendszereket és a látvány segítségével az értelem helyes használatának alapelveit értelmezem. A sorozat képeivel megpróbálok szabályokat felállítani és megcáfolni azok létjogosultságát, egyben összegezni a (belső és külső) látvány egymáshoz viszonyított harmonikus arányát.”
www.abelszalontai.com