Geszler Mária Garzuly az egyik nemzetközileg legelismertebb magyar keramikusművész. Nagy tisztelője a japán kultúrának, melyből ihletet, erőt merít, ezer szállal kötődik az országhoz és népéhez. Meghívásoknak eleget téve számos alkalommal alkotott Japánban (pl. Shigaraki Ceramic Cultural Park), több művészeti versenyen nyert díjat (Mino III. díj, 2002; Mino Kitüntető oklevél, 2005), műveit japán gyűjtemények, múzeumok őrzik. Fontos szerepe van a japán – magyar művészeti kapcsolatok fejlesztésében.
Geszler Mária Garzuly az utóbbi két évben született porcelán szobrait Japánban, Tajimi Cityben (Gifu prefektúra) kezdte el készíteni. Emberi figurákat idéző hangszerek, melyek a valóságban soha nem szólalnak meg, de formáikkal, színeikkel, költői kisugárzásukkal a hallhatatlan belső hang harmóniáját teremtik meg.
„A japán kultúra 1996-ban az IAC (Nemzetközi Kerámia Akadémia) kongresszusa keretében, Nagoya-Sagában ütött szíven. És nemcsak a kerámia érdekel, hanem a japán történelem, költészet, írás és a textíliák, kimonók dekorativitása is. A zene, fuvolák hangja, tánc és a régi épületek. Valami túlfinomultságot fedeztem fel, ami közel áll érdeklődésemhez, mint Marcel Proust regényeiben, úgy merültem el a Genji mesék és Lady Murasaki Shikibu naplójának olvasásába, szeretném a jó értelemben vett „dekadencia” szót használni.
Mikor a sok kis gyönyörű cserép, porcelán edénnyel borított táblához ülnek étkezni, olyan, mint az éhezés esztétikája, és mikor a T-alakú egyszerű szabású kimonókat felveszik, festett vásznaikban és selymeikben élő festménnyé válnak.” (Geszler Mária Garzuly)
A kiállítás megnyitójára két japán hölgy – Ms Hatsujo Nakayama és Ms Kazuko Sako – érkezik Tajimi City-ből. Ms Hatsujo Nakayama, az ősi japán kultúra őrzője, mutatja be a kimonóba öltözés szertartását és viselésének módját. Geszler Mária Garzuly kimonó gyűjteményének különös szépsége és értéke abban rejlik, hogy valamennyit ajándékba kapta japán barátaitól.
