Szalai Kata 1972-ben született, tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán 1998-ban fejezte be. Korai munkáin is mindig az írás foglalkoztatta. Kovalovszky Márta írta műveiről: „Figyelmének központjában nem éppen „festői”, kissé lehetetlennek tűnő dolog áll: egy irodalmi idézet, textus megfestése. Azon a keskeny ösvényen lépked lábujjhegyen, nesztelenül, amely a szöveg és kép verbális és vizuális tartományok között kanyarog.”
Biztos kézzel, jó szemmel válogatott a kortárs magyar irodalom szerzőinek (Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Garaczi László, Tolnay Ottó) írásaiból és mindig megtalálta a rebbenékeny egyensúlyt a betűk, a szövegek, és a belőlük létrehozott grafikák, festmények, művészkönyvek között. Olyan tartományokat fedezett fel, amelyek képi megjelenítése addig még meg nem fogalmazott tartalmakra, érzelmekre hívta fel a figyelmet. Míg korábban önkényesen válogatott az írásokból, addig a mostani szolnoki kiállítására Bertók László Szalai Kata számára írt „háromkáiból” készítette képeit. A kilenc darab, háromsoros vers eddig kötetben még soha nem jelent meg, és a szerzők tervei szerint a költemények, a festmények és grafikák együttese egy különleges könyv alapját képezi, amely kis példányszámban, számozottan, szignáltan jelenik meg. Izgalmas kísérletnek lehetünk olvasói és nézői, amely túlmutat az eddig megszokott kereteken.
