A korszakot három szakaszra bontották:
Az első szakasz, a II. világháború előtti idő romantikus-polgári udvarlási és házasságkötési szokásai, amelyek a század első felében egyre inkább átkerültek a parasztság polgárosodó rétegeihez, és lassan kiszorították a népi hagyományokat, csak érintőlegesen, mintegy a kiindulási alap érzékeltetéseként, főleg fényképeken jelennek meg a kiállításban.
A második korszakban a szocializmus az előző kor ellenhatásaként igyekezett lebontani, megszüntetni mindent, amit a háború előtti polgári-kispolgári értékrend velejárójának tartott. A rombolásnak segítségére volt a közösségek szétzilálódása, az értékválság és a félelem, valamint az egész társadalomra nehezedő anyagi nehézségek, a lehetőségek beszűkülése is. Nem lehet meglepő, hogy az 1950-es, 60-as évek tárgykészlete a legszegényesebb. A 70-es években a szocialista erkölccsel szemben a „szabad szerelem” és az ehhez kapcsolódó párválasztási szokások, a gazdasági lehetőségek korlátjai között új formákat, új tárgykultúrát alakítottak ki. Világossá vált, hogy az emberek nem lehetnek meg ünnepek, ünnepi rituálék nélkül, meg kell adni a módját az életfordulók megülésének is. A változás a 80-as években gyorsult fel, amikorra a nyugati kultúra befolyása és az anyagi „jobblét” Magyarországot is bevonta a fogyasztói társadalmak bűvkörébe.
Harmadik korszakuk a jelen, a 20-21. század fordulója, a háború előtti időszak jellemző tárgyi és szokáselemeket újítja fel, öltözteti fogyasztói köntösbe, így próbálva meg az örökzöld témát a mai generációk számára is elfogadhatóvá, a rituálét játszhatóvá, az ünnepet minél pompásabbá tenni. A szokások mögöttes tartalma azonban már ismeretlen, a különböző vidékek szokáselemei keverednek egymással és az újonnan keletkezettekkel (pl. konty és fátyol együttese).
Az egyes korszakok tárgyainak segítségével szembesítik látogatóikat az idő és a divatok múlékonyságával, az egyik legfontosabb átmeneti rítushoz tapadó, sokszor szép és felemelő, gyakran azonban hivalkodó és álságos vonásokkal is.
A kiállítást rendezte: Marx Mária, Megyeri Anna és Kovács Zsuzsa.
„Kettő egy pár” – Szerelem, udvarlás, esküvő a 20. században
Április 14-én, 15 órakor nyílik a „Kettő egy pár” című kiállítás, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum vendégkiállítása.A kiállítás a párválasztás és házasságkötés huszadik századi kultúráját, változásainak tendenciáit tekinti át és mutatja be, témák szerinti csoportosítva a tárgyi és dokumentumanyagot.