Tanulmányai befejezése és rövidebb amerikai tartózkodása után Király a 60-as évek második felében Lendván él és alkot. Múvei között megtalálható a portréplasztika, a kis- és nagyméretű gömbplasztika, a reliefek és mozaikok, a kültéri szobrok és a monumentális műemlékplasztika. Kőben, fában, bronzban, terrakottában fejezi ki „történeteit”. A 60-as évek végéig hagyományos, realisztikus bronzszobrokat mintázott, majd fokozatosan gömbölydeddé egyszerűsítette naturális formáit. A 90-es években is főképp fával dolgozik, az organikus formák mellé társul, majd azt fokozatosan fölváltja egy szakrális jellegű, totemisztikus-samanisztikus jelképrendszer.