A két alkotó Magyarország első multimédiás VJ csapatában (President’s Palace) kezdett együtt dolgozni,majd a csapat feloszlása után a 2000-es évek elejétől a hivatásuk – animáció és tervezőgrafika – mellett készítenek különböző tárgyakat. Ezek az assemblage-ok, montázsok első közös kiállításukon lesznek láthatók, vagyis a közös pont, a hangsúly ismét a „mixelésen” van. Králl Szabolcs tárgyait koncepciózusabb, sötétebb hangvétel jellemzi: az ipari termelésben rejlő enyészet; illetve megjelenik a számítógépes print (print-montázs). Koós Árpád összeszerelt képei vidámabb, poposabb jellegűek, az ipari tárgyak ironikus együttessé kombinált alkatrészekként szerepelnek. A VJ-ként eltöltött évek és az iparművészeti háttérnek köszönhetően a két alkotó nem festészeti és formateremtő kérdésekkel foglalkozik; sokkal inkább a készen talált, használt tárgyak, részletek újrahasználat általi újraértelmezésével. Az assemblage műfaj továbbélését űzik sajátosan posztindusztriális, gazdaságkori kontextusban. A kiállítást a technokultúrát is kutató Paksi Endre Lehel nyitja meg. Az este első részében Selector Béci válogat poszt-rock, noise zenéket, majd a népszerű underground megmozdulás a Nekromantika 2 szervezője Gelka és Akasha foglalja el a dj pultot.