A Kis Varsó művészcsoport legújabb projektje egy olyan művészeti kutatási folyamat eredményeként jött létre, amely magyar köz- és magángyűjtemények kisplasztikai anyagát vizsgálta. A kutatás az agresszió kisplasztikai műfajú ábrázolásai irányult, olyan művekre, amelyek mélyrehatóan elemző és érzékletesen láttató módon írtak le agresszió mintázatokat, militáns témákat és hadi cselekményeket. A projekt szempontjából érdekes kérdéseket azonban azok az elképzelések vetették fel, amelyekben az egyes, autonóm művek összekapcsolódtak, illetve sorozattá formálódtak.
A galéria terében megjelenő fiktív (belső) táj – csatatér – lehetőséget teremt arra, hogy az önálló műtárgyak között dialógus-helyzetek jöjjenek létre, amelynek köszönhetően olyan másodlagos jelentések bukkannak fel a művek tudatos (autonóm) horizontja mögül, amelyek a kollektív tudattalanról, vagy tudalattiról beszélnek.
A Kis Varsó komoly, ám mégis játékos montázs formájában végez feltárást a magyar kulturális emlékezet archívumában, a szobor újra-kontextualizáláson alapuló praxisukhoz való visszatéréssel pedig a művészcsoport a történelmi identitás-képzés művészeti szimbolikáját kutatja.
