Őskori és magyar
Láthatóak lesznek – a városban először – Nagy Sándor híres „idoljai” – női ideál-, egyúttal termékenységszobrai –, amelyeket a görög kykládok alabástrom idoljaihoz; és az őskori Vénusz-szobrokhoz hasonlítanak a szakemberek.
Portrék, csúcsos kucsmás parasztfejek, kendős asszonyok: a művész munkásságának másik jellegzetes témái. Ezekből az érzékletes, plasztikus, egyszerű emberek portréjává „születő kőtömbökből” áll a tárlat másik része; de megismerhetik az érdeklődők a művész lapos kövekre karcolt, vésett alakjait és az egyik emlékműszerű kompozícióját is.
A tárlat átfogja a régióhoz kötődő művész munkásságát. A művek többsége kisplasztika, 20-30 centiméteres faragott kőszobor a művész különböző korszakaiból.
Régiónk szülötte
Páratlannak tartják Nagy Sándor munkásságát a magyar szobrászatban. A rendkívül termékeny művész Nyíregyháza közelében, Buj községben született 1923-ban. Mesterei a nyíregyházi képzőművészeti szabadiskolán Berky Nándor és Diószegi Balázs; majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Beck András. Rajtuk kívül eredendően hatott rá Medgyessy Ferenc szobrászművészete: Debrecenben egyetlen műve látható, a Medgyessy-sétányon álló Medgyessy-szobor.
