A kiállítást pénteken 19 órakor megnyitja: Zoltán Gábor, író.
A NextArt Galériában bemutatott mozgóképei különböző popzenék hallgatása közben rögzített asszociációk. Az Oroszlán a hóban-című dal szövege által életre hívott képeket 29 tollrajzban örökítette meg, majd egy vágatlan filmfelvétellel csinált belőle valóban manuálisan mozgó képet. Egy elhagyott mezőgazdasági szervizútra 3 km hosszúságban mésszel festette fel, majd filmezte le a rajzolt képeket.
A kiállítás installálásakor fő szempontunk volt, hogy a digitális képkeretben bemutatott videómunkák mellett az azt előkészítő képi gondolatok is megjelenjenek.A Költői képek címet adta Csáki László bemutatkozó kiállításának a NextArt Galérában, mivel friss anyagát nagyrészt szövegek inspirálták. A képekké lett szavak előéletét különböző történetekben kereshetjük: egyszerű városi legendák, dalszövegek (legtöbbször Péterfy Bori-számok) ugyanúgy feldolgozásra kerültek, mint irodalmi művek. Csáki fantáziáját kedves írói, Bodor Ádám, Zoltán Gábor, Németh Gábor novellái indítják be: „Mindig kell egy történet, amire dolgozni tudok, ami beindít és képekké tudom alakítani vagy el tudok veszni a részleteiben.” (Cs.L.)
A filmes alkotóként és reklámfilmesként is ismert képzőművész legújabb munkáiból összeállított kiállítás az elmúlt 10 év során felhasznált valamennyi művészeti médiumot felvonultatja. Találkozhatnak intarzia, krétarajz munkákkal, fotóval és videóval, de Csáki először használja például a hímzést, mint művészeti kifejezőeszközt. A fiktív irodalmi karakterek, Melissa Bodganowitz lábnyoma hímzett gyöngykristályokból rajzolódik ki, Odessa Serafim hirtelen skiccelt körözőlevele gépi hímzéssel jön létre. Csáki munkáit értelmezhetjük úgy is, mintha azok az említett irodalmi művekből készült (film)adaptációk kellékei, kulisszái lennének.
„Egy el nem készült film látványelemei, amelyek ez idáig csak a szövegben, adott esetben gazdagon leírva léteztek. Nem csinálok mást a művek megtervezése és alkotása közben mint – általában mindenki olvasás közben – vizualizálom a történetet, majd megpróbálom egy hozzá illő technikával megjeleníteni azokat. Ebből a megközelítésből eredően használok egyszerre több különböző médiumot.” (Cs.L.)
Az intarzia, ez az alapvetően bútorok díszítőmotívumként ismert eljárás Csáki munkáin önálló táblaképpé lényegül át; az ősrégi technika alkalmazása Csáki megfogalmazásában a hetvenes évek ízlésvilágát idézi. A Monoszkóp adásszünetre című munka az analóg televíziózás jól ismert színes műszaki rajzát a lemezelt fa különböző barna árnyalataival jeleníti meg. A jól ismert motívum Csáki adaptációjában olyan absztrakciós folyamaton megy át, amely újabb képeket indíthat el a szemlélőben.
A kiállítás installálásakor fő szempontunk volt, hogy a digitális képkeretben bemutatott videómunkák mellett az azt előkészítő képi gondolatok is megjelenjenek.A Költői képek címet adta Csáki László bemutatkozó kiállításának a NextArt Galérában, mivel friss anyagát nagyrészt szövegek inspirálták. A képekké lett szavak előéletét különböző történetekben kereshetjük: egyszerű városi legendák, dalszövegek (legtöbbször Péterfy Bori-számok) ugyanúgy feldolgozásra kerültek, mint irodalmi művek. Csáki fantáziáját kedves írói, Bodor Ádám, Zoltán Gábor, Németh Gábor novellái indítják be: „Mindig kell egy történet, amire dolgozni tudok, ami beindít és képekké tudom alakítani vagy el tudok veszni a részleteiben.” (Cs.L.)
A filmes alkotóként és reklámfilmesként is ismert képzőművész legújabb munkáiból összeállított kiállítás az elmúlt 10 év során felhasznált valamennyi művészeti médiumot felvonultatja. Találkozhatnak intarzia, krétarajz munkákkal, fotóval és videóval, de Csáki először használja például a hímzést, mint művészeti kifejezőeszközt. A fiktív irodalmi karakterek, Melissa Bodganowitz lábnyoma hímzett gyöngykristályokból rajzolódik ki, Odessa Serafim hirtelen skiccelt körözőlevele gépi hímzéssel jön létre. Csáki munkáit értelmezhetjük úgy is, mintha azok az említett irodalmi művekből készült (film)adaptációk kellékei, kulisszái lennének.
„Egy el nem készült film látványelemei, amelyek ez idáig csak a szövegben, adott esetben gazdagon leírva léteztek. Nem csinálok mást a művek megtervezése és alkotása közben mint – általában mindenki olvasás közben – vizualizálom a történetet, majd megpróbálom egy hozzá illő technikával megjeleníteni azokat. Ebből a megközelítésből eredően használok egyszerre több különböző médiumot.” (Cs.L.)
Az intarzia, ez az alapvetően bútorok díszítőmotívumként ismert eljárás Csáki munkáin önálló táblaképpé lényegül át; az ősrégi technika alkalmazása Csáki megfogalmazásában a hetvenes évek ízlésvilágát idézi. A Monoszkóp adásszünetre című munka az analóg televíziózás jól ismert színes műszaki rajzát a lemezelt fa különböző barna árnyalataival jeleníti meg. A jól ismert motívum Csáki adaptációjában olyan absztrakciós folyamaton megy át, amely újabb képeket indíthat el a szemlélőben.
Csáki László (1977)
A Moholy-Nagy Művészeti egyetem DLA hallgatója, korábban ugyanitt a Média design szak vezetője. Számos film és videó alkotója, melyekkel a közönség nemzetközi filmfesztiválokon, csakúgy mint a tévéreklámokban találkozhatott. Ahogy nem kötelezi el magát egyetlen művészeti médium, úgy egyetlen szakma mellett sem. Képzőművészeti munkásságát egyéni kiállítások mellett olyan átfogó tárlatokon láthattuk, mint a Na mi van? (2008) és a Rosszcsontok (2004) a Műcsarnokban, vagy Az idő legújabb cáfolata – Irokéz Gyűjtemény (2008) a Nemzeti Galériában.
A Moholy-Nagy Művészeti egyetem DLA hallgatója, korábban ugyanitt a Média design szak vezetője. Számos film és videó alkotója, melyekkel a közönség nemzetközi filmfesztiválokon, csakúgy mint a tévéreklámokban találkozhatott. Ahogy nem kötelezi el magát egyetlen művészeti médium, úgy egyetlen szakma mellett sem. Képzőművészeti munkásságát egyéni kiállítások mellett olyan átfogó tárlatokon láthattuk, mint a Na mi van? (2008) és a Rosszcsontok (2004) a Műcsarnokban, vagy Az idő legújabb cáfolata – Irokéz Gyűjtemény (2008) a Nemzeti Galériában.
