A Kontakt gyűjteményt az Erste Bank Csoport egy nemzetközi szakmai zsűri közreműködésével 2004-ben kezdte el felépíteni, és a közép-, kelet- és délkelet- európai régió – pontosabban Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Románia, Szlovénia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina – 1960-as, 1970-es éveinek konceptuális művészete mellett, a konceptuális hagyomány kortárs megnyilvánulásformáira koncentrál. Ez a munka értékmentő, mivel a gyűjteményben képviselt országok művészettörténet-írása, és ennek következtében közgyűjteményi politikája gyakran nem képviseli megfelelően a korábban tiltott vagy tűrt kategóriába sorolt neoavantgárd korszakot. A gyűjteményi kiállítás lehetőséget teremt egy összehasonlító elemzésre a régió művészetét illetően, amelyet a mai napig homogenizáló ismerethiány övez. Milyen mértékben tanúskodnak a kiállított munkák egy adott korszakról, a politikai, kulturális és társadalmi kontextusról, amelyben létrejöttek? A gyűjteményből rendezett dunaújvárosi kiállításon külön figyelmet kapnak a kollektív emlékezet, a történelem megőrzésének és feldolgozásának kérdéskörei. A kiállítás három tematika köré épül fel: a „Mozgás/szabadság” témához – amely a művészek társadalmi és politikai viszonyok által befolyásolt cselekvési tereit mutatja be – azok a művek sorolhatók, amelyek a láthatóság és a láthatatlanság, a jelenlét és a hiány kérdéseivel foglalkoznak. „A művészet tere” a művészeti rendszer térbeli és hatalmi viszonyait tematizáló műveket jelöli, amelyek tehát a prezentációs formákat, a jelentés-képződést, valamint a művészek alkotási körülményeit vizsgálják. Végül a „Hasonló, de nem egyforma történetek” olyan szimbólumokról szól, amelyek a közös geo-politikai térben működtek, mégis különféle módon rögzültek és élnek tovább a kulturális emlékezetben. A bemutatón a gyűjteménybe újonnan bekerülő magyar művek, így El-Hassan Róza, Erdély Miklós, és a Kis Varsó alkotásai,valamint a NETRAF:HI²M projektje is szerepel.