A kiállítás csütörtökön 17:30-kor nyílik.
Angyalföld többek között a gyárairól híres, ez nem vitás. Elsősorban nehézipari gyárairól. Azt viszont kevesen tudják, hogy a fekete felhőket pöfékelő, izzadtság szagú vasmonstrumok között egy ínycsiklandó illatokat árasztó likőrgyár bújt meg valaha. Hogy mi is történt az üzemmel az alapítását követő 99 évben? Hogy vajon – elméletben persze – de kóstolhatnánk-e ma 1931-es Millenium gyomorlikőrt? A kérdésekre választ ad az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény új időszaki tárlata: Konyak, rum, kevert – Kiállítás az angyalföldi Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyárról.
A XIX. században kialakult és a XX. századra megerősödött hazai likőripar negyedik nagyüzeme volt az 1911-ben alapított Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár Rt., amely Budapest mai XIII. kerületében működött, a Forgách utcában. A bécsi nagytőkés Léderer-csoport által életre hívott likőrgyár tevékenységi köre a likőripari termékek előállítására és forgalmazására, ill. ezen kívül a minisztérium által engedélyezett finomszesz termelésre is kiterjedt. Az édes italtermékek mellett – gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia előállításán kívül – a „Hazai” állította elő korának egyik kedvelt nedűjét, a Tokaji Konyakot is.
A második világháborút követő államosítás korában az üzem az Angyalföldi Likőrgyár nevet vette fel, és kommersz termékek gyártására állt rá. Barackpálinkák, kevertek kerültek le a gyártósorról, az üzemben zajlott az élet. Erről naprakész pontossággal számol be a Gagarin Brigád fennmaradt naplója.
A rendszerváltás után sor került a gyár privatizációjára, nem sokkal később pedig a bezárására.
Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény új időszaki kiállításán a látogatók megismerhetik a mára szinte feledésbe merült Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár történetét, megtekinthetik a múzeumban őrzött, 1930-1980-as évekbeli likőrtermékeket, amelyeket az eredeti, bontatlan állapotukban mutatunk be. Az Európa-szerte ismert, tetszetős csomagolású termékeket számtalan kézzel festett címke, és címke tervezetet, plakát, valamint a gyár életét bemutató fotó egészíti ki.
Az érdekes és páratlan tárlat Gerencsér Emil (aki évtizedeken át volt a gyár dolgozója, majd pedig igazgatója) magángyűjteménye ill a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyaga teszi teljessé.
Az érdekes és páratlan tárlat Gerencsér Emil (aki évtizedeken át volt a gyár dolgozója, majd pedig igazgatója) magángyűjteménye ill a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyaga teszi teljessé.
