A kiállítás célja bemutatni a 19-20. század fordulóján virágzó magyar szecesszió hazai bútortervezőit. A két évtizedet megélő stílusirányzat Magyarországon számos formában jelentkezett, a magyar stílus megteremtéséért vívott küzdelem eredményeképp sajátos formanyelvet teremtett, de a nemzetközi központok-iskolák elvei is nyomot hagytak a korszak bútorművészetén. E tárlat keretein belül ezt a sokszínűséget szeretnénk a nagyközönség elé tárni.
Molnár Ferenc VIII. kerületi Hamupipőke-történetéből, a cselédlány és bútorrajzoló beteljesült szerelméről írt Az üvegcipőből idéztük tárlatunk címét. Az Iparművészeti Múzeum, a VIII-IX. kerület határán, a múlt századforduló „bútorrajzolói”, a magyar szecesszió bútortervezői előtt tiszteleg kiállításával. Bútoraik – melyek formáival-díszeivel évszázados hagyományokkal szakítottak – „sajgó liliomok”, melyek egy kevéssé érett társadalmi rendbe, nem minden értetlenség nélkül születtek, „kőszálon termettek”. A stílus múlandósága hasonló a lilioméhoz: a szecesszió két évtizedes „pillanata” csak virágéletű volt, tárgyai szépsége mégis örökemlékű.
Az 1890-es években induló mozgalmak a történeti stílusokat felidéző historizmus és eklektika ellen léptek fel. A Huszka József által gyűjtött magyarnak gondolt népi motívumkincsből kibontakozott egy új stílus: a magyaros szecesszió. Megteremtője, Lechner Ödön és követői, Komor Marcell, Jakab Dezső, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Faragó Ödön, Nagy Lázár alkotásai indították el és tették elismertté az új irányzatot. Az építészet után a bútortervezésben is megjelentek e motívumok, építészeink teljes összhangban készítettek „házat és berendezést”. Faragó a főúri körök számára is dolgozott: Erzsébet királyné kerti szobájának– mely egykor a budai királyi palotában volt – bútorai elpusztultak, de korabeli másodpéldányait a londoni Victoria & Albert Museum őrzi. Ezt a berendezést is megmutatjuk a nagyközönségnek, ez kiállításunk egyik kiemelkedő külföldi kölcsönzése. Hasonlóan nagy öröm számunkra, hogy a szabadkai városháza berendezési tárgyai közül két csodálatos karosszéket – Komor Marcell alkotásait – is bemutathatjuk a magyar közönségnek.
A magyaros szecesszió mellett a londoni, párizsi, bécsi, illetve a német, finn hatások is feltűntek Magyarországon. A nemzetközi tendenciák legnagyobb hazai mesterei Horti Pál, Spiegel Frigyes, Vidor Emil, és a festő Rippl-Rónai József. Bútoraikon feltűnnek a külföldi áramlatok formái, díszei, mégis önálló alkotások, stílusteremtő erejűek.
A tényleges – néprajzi értelemben vett – gyűjtőutak új lendületet adtak a magyar stílus megteremtésének: népi formák, díszítmények inspirálták a művészeket, hogy újat alkossanak. A Gödöllői Művésztelep alkotói, Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Undi (Springholz) Mariska, illetve Toroczkai Wigand Ede és Kós Károly népművészet ihlette bútorai a „tiszta forrás kereséséről”, az erdélyi népművészet hatásáról tanúskodnak.
A kiállítás utolsó szakasza már a következő stílust, az Art Deco-t előlegezik meg. Lajta Béla, Kozma Lajos, Maróti Géza, Vágó József, Menyhért Miklós, késő szecessziós darabjai az 1890-1910 között időszak „összefoglalása”, s előre mutatnak a két világháború közötti magyar bútorművészet irányába.
A tárlat lehetőséget teremt arra, hogy bemutassuk az alig két évtized bútorművészetének sokszínűségét és felhívjuk a nagyközönség figyelmét ismert és kevésbé ismert életművekre.
„Tervezők – bútorok nélkül” címszóval olyan bútortervezőket is bemutatunk, akiktől nem ismerünk fennmaradt tárgyakat. Fehéskuthy Bálint és Dósa Lukács vagy Vas Béla alkotásait sajnos csak archív fényképeken mutathatjuk be a látogatóknak. Emellett hangsúlyt fektetünk a korszak gyermekképének változására, Undi Mariska, Wessely Vilmos, Pálinkás Béla, Toroczkai Wigand Ede – elsősorban tervekről ismert – gyermekszobáival.
A szecesszió szociális érzékenységét mutató „munkásbútor-pályázatok” eredményeit ifj. Bodon Károly bútorai képviselik majd.
Kiállításunkon hozzávetőlegesen 110 bútort mutatunk be mintegy 30 tervezőtől. Hogy a századforduló bútorművészetéről minél teljesebb képet adhassunk, a tárgyak mellett közel 50 eredeti tervet és ugyanannyi archív fényképet is a látogatók elé tárunk az Iparművészeti Múzeum Adattárából.
A kiállításhoz kapcsolódó programok:
A múzeum csütörtök esti NyitottHáz programsorozatának keretében előadások, tárlatvezetések segítik majd a látogatókat a magyar szecesszió bútortörténetének megismerésében.
