Kovács Tamás legújabb műveiben minden fehér és ezüst, ugyanaz a világ amit már ismerünk, és mégis egészen más. A fekete-vörös- fehér kontrasztja, harmóniája megváltozott: átment valami lágyabb formavilágba. Kerek- gömbölyű és hullámzó formák váltakoznak. Nincs feszültség, nincs harc béke van. A korábbi vörös fekete kifelé, a külvilág felé irányuló dinamizmusa helyett inkább csend, intimitásra törekvés látható. A formák korongból, vagy szétvágott félgömbökből alakulnak ki, csavarodnak, változnak akárcsak azok a lények, amelyeket évtizedekkel korábban Jean Arp teremtett.
Diamorf világ, de fehér és ezüst színben: olyan tiszta puritán, hogy szinte beleolvad az őt környező, fehér-szürke terem egészébe. Nem akar kiválni, nem akar kiugrani egyé válik környezetével, mintha abból született, bontakozott volna ki.
A választott anyag : a fehérre festett vas és a csillogó krómacél nemes együttese valami újat mond a korábbiakhoz képest.
Kovács Tamás, akinek számos műve született az elmúlt év során, most megint egy új irányt, új szemlélet módot alakított ki magának. Művei amelyek félig reliefek, félig önálló szobrok most új élményt a belsőségesség élményét nyújtják. S várjuk a következő korszakot, a folytatást.
Passuth Krisztina
Művészettörténész