BATYKÓ RÓBERT: KÖZELI
acb Attachment, 2014. január 17 – február 20.
megnyitó: 2014. január 16., 19–21 h
Batykó Róbert művészi munkásságát fiatal kora ellenére olyan elismerések kísérték eddig, mint a Strabag-díj, a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj, vagy az AVIVA-díj jelölés, az utóbbi másfél évet pedig különböző holland művészeti ösztöndíjaknak köszönhetően tölthette Amszterdamban. Pályája kezdeteitől megmutatkozott festészetének egyéni karaktere, mely egyszerre táplálkozik a pop artból, a street artból és graffitiművészetből, a fotórealizmusból és a montázshasználatból. Szériáin konkrét, a mindennapjainkban előforduló tárgyak saját környezetükből kiragadva jelennek meg.
Batykó Róbert „Közeli” című kiállítása a művész másfél éves hollandiai tartózkodása alatt készült alkotásait, egyben a művész új oldalát mutatja be. Batykó legújabb munkáin a szemétté foszlott tárgyak múlandóságát analizálja, ábrázolásmódját a Hollandiában tapasztalható különleges fényviszonyok hatása jellemzi. Olajképein a szórt fény immár konkrét festészeti elemként is megjelenik, ami a Batykóra jellemző légies atmoszférák kialakításának új eszköze. A tárgyak nem valóságos térben, hanem fényben úszva jelennek meg, ami anyagtalan, már-már spirituális atmoszférát kölcsönöz a festményeknek. Mintha az elmúlás megdicsőülését ünnepelnék.
A tárgyi világ ideiglenessége, folytonos transzformációja és az ebből fakadó melankólia két, Batykótól eddig szokatlan médiumban is megjelenik. Amszterdam zegzugos utcáin készített fotóin izgalmas alkotói csavarral tárja fel olajképei inspirációs forrásait. A város elhagyatott részein talált, deformált tárgyakat modellezve, maszkokra emlékeztető festett papírformákat alkot, majd azokat helyezi vissza a város különféle pontjaira. Fotómunkáin a valóság és a fantáziavilág összeolvadásából egy furcsa harmadik entitás jön létre.
A kiállításon bemutatásra kerülnek Batykó kisméretű tusrajzai is, melyeken az eldobott, funkciójukat vesztett és eltárgyiatlanított tárgyak új életre kelnek. Az apró mütyűrök, szöszök és szemétfoszlányok új egzisztenciális minőséget kapnak. Kibogozhatatlan történetek kavalkádjában meseszerű tárgyportrékká elevenednek; kinek-kinek saját fantáziavilágát hívva táncba.
