Rajk László: Kulcshelyzet (1980-1983) című képregénye, Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsaága című munkája és Rajk László saját szövegei alapján.
„Rajk László szamizdat munkái különleges helyet foglalnak el saját életművében. Képregényeinek láthatatlan figurái egy triviális retorika és egy kommersz képi világ ellenében harcolnak, hőseit védelmezőn a művészet tőrtenetéből ismert művek, vagy sorsfordító történelmi események toposzaiba rejti.
A tükör-metafórára épülő „Kulcshelyzet” Rajk vécéfilozófiája. A vécén „levés” és a tükör paradigmájával a 80-as évek értelmiségének identitását igyekszik meghatározni. A vécé a meditáció és a rejtőzködés szintere, zárt erőtér. A vécé erőd, amit el kell foglalni és meg kell védeni. Harcolni kell érte. A vécé egyszemélyes trónus, ahol egyedül csak mi uralkodunk a sajat gondolatainkon. A vécé szálka a hatalom szemében. A türelem szakítópróbája.” (Sasvári Edit)
Dominique Auerbacher: Kulcshelyzet 1983 nyarán
Egy francia fotós találkozása budapesti értelmiségiekkel. A fotók hatoldalukon egy-egy személyes üzenettel 1983 nyarán visszatértek Budapestre, de sosem jutottak el a címzettekhez. A furcsa gyűjtemény azonban egyben maradt, és a portrék most először nyilvánosságra kerülnek.
Akik a képeken szerepelnek:
Ara-Kovacs Attila, Balassa Péter, Bálint Endre, Barna Imre, Beke Laszló, Birkás Ákos, Bódy Gábor, Dés Mihály, Diner Tamás, Donath Ferenc, Ekler Dezső, Erdély Miklós, F. Kovács Attila, Garas Dezső, Göncz Árpád, Grandpierre Attila, Hay Ágnes, Hernádi Gyula, Hubay Miklós, Kass János, Kelemen Karály, Klaniczay G-ábor, Konrád György, Kornai Péter, Kornis Mihály, Kovács András, Kövendi Mária, Krasso György, Nádasdy Ádam, Makk Károly, Mayer Péter, Mándy Iván, Markó Iván, Nádas Péter, Pécsi Vera, Radnóti Sándor, Salamon Magda, Schiffer Pál, Simon Judit, Spiró György, Szenes Zsuzsa, Weores Sándor, Zsilka János