A mű filozófiai és eszmei tartalma:
Egy folyamatosan, több évig készülő hosszabbtávú műegyüttes létrehozásáról van szó. A horizontális napóra időbeosztásainál elhelyezett életnagyságú fűzfából font, emberpárokból álló stációk vannak. Az életnagyságú női és férfi figurák (emberpárok) bambuszvázra font fűzfavesszőből készülnek, helyenként magyarországi színes földvakolat borítja őket. Az idő és az emberi viszonylatok problémája az, amit ebben a műegyüttesben szeretnék bemutatni, többrétegű jelentésként. A párokban férfi és nő kapcsolatának bonyolult viszonylatai is megmutatkoznak. A fűzfafigurák a megmásíthatatlan „KENTAURLÉT”, a szellemi felé vágyakozó anyag esendő megnyilvánulásai is egyben. Ez a horizontálisan elhelyezett napóra-műegyüttes sokrétű jelentéssel bír az emberi természetről, a kozmikus létben való helyünk elfogadásáról, nő és férfi kapcsolatának szerteágazó viszonylatairól.
Úgy gondolom ez a mű a privát emberek számára is segít megragadni az időben elfolyó szépséget, a fájdalmat, a születést és halált, a szerelmet, a magán rítusokat, nyomhagyássá tenni a kivételes pillanatokat, újraélni szellemi kalandként a nagy titkot, az időt. (A művész)
