A nőnapon, március 8-án 16 órakor nyílik a „Másik? Nem.” című kiállításegyüttes nőkről (és férfiakról). A téma a női nem, a társadalmi nem, a női tekintet, a tükörhelyzet a XX. századi és a kortárs művészet körében.
A női egyenjogúság deficitje súlyosan nehezedik a XX-XXI. századi magyar társadalomra. Így a nőművészetnek sincs meg a maga magyar története. Miközben az utóbbi évek művészettörténete is, társadalomtörténete is fontos jelenségeit, szigeteit fedezte föl a modern magyar nőtörténetnek, s ha nem is jelentős számban, de a jelenben is felbukkannak meggyőzően női indíttatású művészeti jelenségek. A „Másik? Nem.” kiállítássorozat így nőművészeti is, meg nem is az. Szándékunk annak bemutatása: milyen inspiratív, felszabadító észrevenni a másik tekintetet, a tükörhelyzeteket, a rátekintések, megértések különbözőségeit.
A XX. század magyar művészetének egyik legmeghatározóbb helyszíne, szellemi kiindulópontja Nagybánya volt, az 1896-tól működő Nagybányai Művésztelep. Az itt dolgozó művészek harmada festőnő volt. Képviseltek-e valamilyen sajátos látásmódot a természetelvű festészet megújítása során, a modern törekvésekben. Erre keres választ az a kiállítás, mely a nagybányai és Nagybányát járt művésznők életművéből válogat a kezdetektől. A kiállításhoz katalógus jelenik meg Sümegi György művészettörténész tanulmányával.
Kurátorok: Jurecskó László és Kishonthy Zsolt
A Magyar Nemzeti Galériával közös kiállítás
Önarckép
Ha az előadáshoz nincsen három / Személy, egy is végigmondhatja.
Kikiáltó: / Párbeszéd lesz. / Kincsek és tehetség, / szakáll és mormogó / sötét pofa / keveredik itt a / bűnbelépkedő, / eleven léha nő / pusztuló vágyaiba. / Fémesen lendülő / torz ima. / Hiúság és átok! / Nem hallgatok / rátok többé /
soha! […]
Egyik: / Én szeretem / ha szép idő van / a büszke nőket / az álomruhákat / fémfolyókon kanyarodó / sötét imákat / szeretem / vagy égbekönyökölni / egy szűk kis ablakon / az elgyötört testek / hó-halál színezetét / szeretem / a léha pusztulást / szeretem / mert nagyon / csúnya vagyok / de nagyon csúnya
3. Almási Gertrúd, feLugossy László (ápr. 16-ig)
Tükörhelyzetek két kortárs életműben
Almási Gertrúd: „1970 és 1995 között fe Lugossy László felesége voltam. 1995 óta állítom ki képeimet rendszeresen.” Képzőművész, zenész, költő, filmkészítő (és még sorolható): feLugossy László 1970 óta a magyar művészeti élet meghatározó személyisége lett, akit a szélesebb közönség is ismer, ha máshonnan nem, a hajdani A.E.Bizottság frontembereként biztosan. Festészetéről sokan írtak már, megpróbálva meghatározni azon jegyét, ahogyan összekapcsolja az időn kívüli, időn túli, idő előtti tudásokat a mai, leginkább pitiáner hétköznapokkal. Ő az, aki akár ha egy ócska ipari anyaghulladékot kézbe vesz, transzcendens mélységekig jut. Almási Gertrúd is gyakorta használ elementáris, „lacás” formákat, de az ő érzékenysége egészen másként működik, személyesebb. Számára a világ finom emberi kapcsolatok szövedéke, amelyet kényszeresen tárgyiasítunk, tárgyi alakzatokká transzformálunk.
Az in_between: culture osztrák művészeti csoport által kezdeményezett projekt keretében 2010. folyamán Fabricius Anna és Kiss Tanne István az alsó-ausztriai Weinvirtelben, Iris Andraschek és Eva Brunner-Szabo Borsodban fotózott, videózott.
Kurátor: Séra Ildikó
Kortárs női videóművészek
6. A színésznő tükre
Meghívásos kortárs kiállítás a színházra tekintve a Színészmúzeumban
Színház(történet) és kortárs képzőművészet találkozását kínálja az Urbán Tibor képzőművész és Mikita Gábor muzeológus által útjára indított Szín-Kép-Idő című kiállítás-sorozat. A mostani, A színésznő tükre című tárlat szervezői ezúttal arra kértek hazai és külföldi képzőművészeket illetve színházi tervezőket, hogy egy-egy tükörlapra fogalmazzanak meg egy képes színházi, képzőművészeti gondolatot, melynek középpontjában a színésznő, a színészi átlényegülés áll…
7. meNŐK
Múzeumpedagógiai foglalkozások nőkről, nőktől a Nagy Kunszt Tanulmányi Múzeumban
Minden kultúra kiszínezi a férfiak és nők közötti biológiai különbségeket szokások, hiedelmek, merev normák sokaságával. A diákoknak szóló foglalkozásokon az identitás, az énkép, a feminizmus mellett szóba kerülnek vágyteljesítő varázslatok, párkapcsolatokra vonatkozó hiedelmek, a kulturális manipulációk hatásai, a nemi sémák íratlan szabályai, elvárásai, stb.
Kiállító művészek: Ackermann Rita, Bakos Gábor – Webwer Imre, Braun András, Csáky Marianne, Cseke Szilárd, Eperjesi Ágnes, Göbölyös Luca, Ilauszky Tamás, Nagy Kriszta,
Nemes Csaba, Németh Hajnal
Az alkotásokat Somlói Zsolt – Spengler Katalin, Offenbächer Ferenc kortárs művészeti gyűjteményei és az alkotók bocsátották rendelkezésünkre.
A kiállítást exkluzív tárlatvezetések, konferencia, kerekasztal-beszélgetés, komolyzenei koncert, táncművészeti workshop és gyermekfoglalkozások színesítik.
A kiegészítő programokról részletesen a másik mellékletben lehet olvasni (nők-kieg.program.dok).
Információ: www.miskolcigaleria.hu