A maszk az emberi arc elé helyezett, szilárd anyagokból összeállított, az adott személy kilétének eltakarására szolgáló arcmás. Ez a szakrális tárgy a szokáskutatás egyik legnépszerűbb területe, amely a szakértő etnográfusoknak és a képzőművészeknek is folyamatos inspirációs forrást jelent.
A spontán formai átvételek mellett egyes alkotók a törzsi kultúrák sajátos látásmódját is elsajátították. A 20. század kezdetén a párizsi művészek és műgyűjtők rajongásig magasztalták az Afrikából, Óceániából érkezett kultikus tárgyakat, melyekre a „Nagy Szellem” hatott. A „primitivizmus reneszánsza” a mai napig töretlen. Különösen érdekesek azok a gyűjtemények, amelyek egy-egy alkotóművész, illetve műgyűjtő tulajdonában állnak. Hazánkban ilyen figyelemreméltó példák közé tartozik Jankay Tibor és Szász Endre képzőművész, illetve Patkó Imre műgyűjtő etnográfiai gyűjteménye. A kiállításon ezen gyűjtemények legizgalmasabb és leglátványosabb darabjai tekinthetők meg.
A tárlatot számos magyar képzőművész alkotásai egészítik ki, melyek főszereplője ugyancsak az átváltozás egyik fő kelléke, a MASZK.
