Két kortárs és két huszadik századi alkotó művei kerülnek párbeszédbe. Szabó Eszter főként arcképeket megörökítő latexfestményei és az azokból készült animációs videók, Trapp Dominika konceptuális portréfestményeihez hasonlóan, empatikusan közelítik meg a hétköznapi élethelyzeteket. A kortárs portrék önreflexióját egészíti ki egy tágabb művészettörténeti perspektívából a nagyszerű XX. századi festőnő, Vajda Júlia modernista stílusa. Ehhez kapcsolódik a sokoldalú festő, rajzművész és – Szabó Eszterhez hasonlatosan– animációs filmkészítő Kovásznai György női sorsokat bemutató képsorozata és filmjei a 60-as és 70-es évekből.
A kiállítás febr. 22-én 19.00-kor a Parasztok Atmoszférában zenekar performanszával nyílik meg.
A galéria, az alapkoncepciójának megfelelően az első kiállításon két progresszív kortárs alkotó mellett két olyan XX. századi magyar művészt mutat be, akiknek a művei inspirációs forrásként vagy a kortárs önreflexió kiindulópontjaiként működnek.