A kiállítás kedden 17 órakor P. Szabó Ernő művészettörténész nyitja meg.
Arszpoétika
Jelenlegi munkáimban két kérdésre keresem a választ:
a. Hogyan lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) megérteni az egyidejűleg észlelt környezet sokrétűségét, minőségi változásait és aspektusait? – és
b. Vajon van-e valamilyen mód ennek az egyidejű észlelésnek a vizuális kifejezésére?
Jelenlegi munkáimban két kérdésre keresem a választ:
a. Hogyan lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) megérteni az egyidejűleg észlelt környezet sokrétűségét, minőségi változásait és aspektusait? – és
b. Vajon van-e valamilyen mód ennek az egyidejű észlelésnek a vizuális kifejezésére?
Mivel egyszerre a legkülömbözőbb dolgok történnek térben és időben és azok állandóan változnak, ez predesztinálja azt a megközelítést, hogy figyelembe vegyem a részek időben és térben lévő viszonyát és viszonylatokban és alternatívákban gondolkodjam.
A válaszadás lehetőségeinek a mérlegelése vezetett el egyfajta megoldáshoz amit röviden úgy nevezek hogy:
„POLIFÓNIKUS VIZUÁLIS TÉR”
“ SZIMULTÁN TÉR-LÁTVÁNY”
Számomra a „TÖBBSZÓLAMÚ VIZUÁLIS TÉR” a térben zajló események önálló, egyidőben és egymás után történő összhangzatát jelenti. Ahhoz, hogy a többszólamúságot ki tudjam fejezni vizuálisan olyan fogalmakat kellet keressek, amelyek segítségemre lehettek a válaszadásban.
A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítek, úgy mint: sztereometria, polifónia, egyidejűség (szimultaneitás), transzparencia, szegmentáció, multidimenzió, többnézőpontúság, rétegeltség.
Valamennyi munkámban ezek a fogalmak és ezek vizuális vetületei külön-külön vagy együtt vannak jelen. Mivel a filozófiai, gondolati megközelítés jellemző rám, ezért többnyire elvont (geometrikus) formanyelvet használok elképzeléseim megvalósításához. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy alkalomszerűen a célnak és a helynek megfelelően tematikus (leíró) formanyelvet használjak.
Munkáimat gondolatokra és azoknak megfeleltetett alapelvekre építem. Számomra a gondolatok és az alapelvek megkeresése és megértése elsődleges, hiszen ez ad lehetőséget számomra a személyes vizuális válaszadásra és a vizuális megjelenítések bővítésére, gazdagítására. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy az alapelveket bármilyen gondolatba be lehet építeni és bármilyen formanyelven ki lehet fejezni.
A válaszadás lehetőségeinek a mérlegelése vezetett el egyfajta megoldáshoz amit röviden úgy nevezek hogy:
„POLIFÓNIKUS VIZUÁLIS TÉR”
“ SZIMULTÁN TÉR-LÁTVÁNY”
Számomra a „TÖBBSZÓLAMÚ VIZUÁLIS TÉR” a térben zajló események önálló, egyidőben és egymás után történő összhangzatát jelenti. Ahhoz, hogy a többszólamúságot ki tudjam fejezni vizuálisan olyan fogalmakat kellet keressek, amelyek segítségemre lehettek a válaszadásban.
A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítek, úgy mint: sztereometria, polifónia, egyidejűség (szimultaneitás), transzparencia, szegmentáció, multidimenzió, többnézőpontúság, rétegeltség.
Valamennyi munkámban ezek a fogalmak és ezek vizuális vetületei külön-külön vagy együtt vannak jelen. Mivel a filozófiai, gondolati megközelítés jellemző rám, ezért többnyire elvont (geometrikus) formanyelvet használok elképzeléseim megvalósításához. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy alkalomszerűen a célnak és a helynek megfelelően tematikus (leíró) formanyelvet használjak.
Munkáimat gondolatokra és azoknak megfeleltetett alapelvekre építem. Számomra a gondolatok és az alapelvek megkeresése és megértése elsődleges, hiszen ez ad lehetőséget számomra a személyes vizuális válaszadásra és a vizuális megjelenítések bővítésére, gazdagítására. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy az alapelveket bármilyen gondolatba be lehet építeni és bármilyen formanyelven ki lehet fejezni.
Mengyán András
képzőművész