Nagyszalonta és Debrecen: két város, amely Arany János életében egyaránt kitüntetett szereppel bírt. A később hírnevessé lett diák a nagyszalontai iskolából került a debreceni Református Kollégiumba, ahonnan útja aztán visszavezetett szülőhelyére.
Debrecen és Nagyszalonta (Románia) önkormányzatai közösen nyújtottak be pályázatot a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013, 2. prioritás (Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben), 2.1. alprioritás (Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása), 2.1.3. tevékenységi területére (Turizmusfejlesztés). A Kulturális örökség megőrzése turisztikai és üzleti határon átnyúló együttműködés révén (HURO/0901/192/2.1.3) című projekt keretében összesen 505.920 euró támogatást nyert Debrecen és Nagyszalonta város önkormányzata, melyből Debrecen 249.950 euró, Nagyszalonta pedig 255.970 euró összegű támogatást kapott. A projekt témája a két település közti kulturális turizmus lehetőségeinek feltárása, megerősítése, közös turisztikai termékek kialakítása, melyeknek főbb elemei Arany János nevéhez, munkásságához kapcsolódnak. A projekt keretében valósul meg az Arany János emlékkiállítás Debrecenben.
A két város együttműködése révén megvalósult Arany János emlékkiállítás a debreceni tanulóévekhez, a szalontai jegyzői lakhoz, majd az életút végéhez kapcsolódó tárgyakkal idézi meg Arany János alakját. Mindehhez a költő egyik műve, a Bolond Istók adja a képzeletbeli keretet. Mivelhogy Bolond Istóknak egész életében nem volt más kívánsága, mint hogy meglássa Debrecent. Bár oda végül is csak bekukkantott…
A kiállításon szereplő kollégiumi jegyzőkönyvek nem csak száraz hivatalossággal tanúskodnak Arany János debreceni diákéveiről, hanem az is kiderül belőlük, mikor mulasztott a leckében, s miféle fegyelmi kihágást csinált. A színház iránt Debrecenben szárnyra kapott csillapíthatatlan érdeklődését pedig egy eredeti színlap jelzi. A nagyszalontai szobabelső Arany János másodjegyzői éveit eredeti bizonyságlevelekkel és verskéziratokkal, valamint használati tárgyakkal illusztrálja. A kiállításon több olyan eredeti tárgy szerepel, melyeket Arany János személyesen is kézbe vett. Látható itt botja, kalapja, ruhafogasa, vagy éppen a Petőfi Sándortól kapott három részes kávéfőző szerkezet ránk maradt két darabja. Így a látogató lelki szemei előtt akár a békésen együtt kávézgató költők is megjelenhetnek. Arany János kései esztendeit pedig az az íróasztal idézi, melyen az Őszikék versciklus költeményei születtek, s látható a tárlaton versei egy kiadásának egyik első nyomtatott példánya is. Aki tehát megtekinti a tárlatot, megérezheti azt a hangulatot, amelyben Arany János élt és alkotott.
A kiállításon látható múzeális tárgyak debreceni közgyűjteményekből (a Déri Múzeum irodalmi tára; a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának múzeuma, kézirat-, illetve levéltára; a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), valamint a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumból kerültek a kiállítás anyagába, s most először láthatóak együtt.
