„Nyilas Ilona Múlt századi történetek című kiállításának képei nemcsak a hetvenes és nyolcvanas évek valóságába vezetnek, hanem a magyar fotográfia egyik fontos korszakába is betekintést engednek.
Ezekben az évtizedekben a fiatal művészek útkeresésének és a már kiforrott alkotók művészi tevékenységének a támogatása és az ellenőrzése is ugyanazokban a szervezetekben zajlott. Ezzel együtt is sokkal inkább a párbeszédalapú művek megszületése, az egymásra hatás, a közös alkotás, a gondolatok, kérdések frissessége jellemezte a Fiatalok Fotóművészeti Stúdióját. A kedvtelésből való fényképezés könnyedsége az elméleti kérdésfeltevésekkel ötvöződött a fotográfia útkeresését is megjelenítve.
A szubjektív dokumentarista fotográfia olyan állomása ez az időszak, amikor az egyedi képi megoldások párhuzamba állíthatók egymással és együtt adnak teljes képet a korszak formanyelvi megújulásáról. Ezen fényképek dokumentum tartalma erőteljes, mégis az alkotó világlátása, esztétikai érzéke válik elsődlegessé. A sorozatok, fotóriportok, az egyes képek felvállaltan véleményközlések is a társadalmi folyamatokat, problémákat illetően.
Nyilas Ilona ebben a termékeny, a szabadságot alapvető értéknek tekintő, a fotográfia megújulását kereső és az azt meg is teremtő korszakban kezdett el fényképezni. Érzékenysége, humanizmusa, az emberek iránti tiszta kíváncsisága és szeretete meghatározta és mind a mai napig meghatározza tevékenységét és képeit.
Érdeklődésének fókuszában mindig az ember és az emberi áll, az az egyszeri és soha többé nem létező személyiség, aki akkor, ott és úgy találkozik vele. Az elkészült kép pedig mindkettőjük sorsába íródva létezik aztán már mindörökre. Fényképei esszenciális leírásai a keresésnek, a találkozásoknak és a valóság lehetséges szépségének.
És valóban, ezek innen nézve már múlt századi történetek, de nem a békebeli világ sztorijai, hanem egy, a világra és önmagára kérdező fotográfus, Nyilas Ilona képekbe komponált válaszai.”
Csizek Gabriella kurátor
