Amióta emlékképei vannak, azóta a rajzolás, olvasás és éneklés jelentette számára a legörömtelibb időtöltést. Huszonévesen esztendőkig járt a Medgyessy Képzőművészeti Körbe, majd a szobrászkörbe is. Az itt tanultak segítették hozzá, hogy a gyermekjátékként ismert babák helyett igényesebb kompozíciók készítésére vállalkozzon.
Falusi élményei, a néprajzi tárgyú könyvek tanulmányozása, helyszíni gyűjtései alapján sokféle népi kismesterséget végző alakot (kosárfonó, fazekas, szalmafonó), népi életképet (lakodalmas menet, udvari kenyérsütés, régi falusi bál), valamint egyházi témákat jelenített meg.
Évente több egyéni vagy családi (férje szarufaragó, lánya népi ékszerkészítő) kiállításon mutatkozik be. Legnagyobb elismerés számára, hogy a Vatikánban kiállították egy Betlehemi életképét.
Néhány éve kezdte el az archaikus, viasszal írt technikával készült tojásfestést, a fellelt motívumkincs és saját gyűjtés alapján. Munkái több hazai kiállításon, valamint Nagyváradon, Kárpátalján, Lengyelországban, Portugáliában is szerepeltek.
Több alkalommal gyűjtött anyagot a kárpátaljai Salánkon, valamint Gyergyószárhegyen, Gyimesfelsőlokon. Ezeket az ősi mintákat szeretné népszerűsíteni, továbbadni.
