Az alkotások párhuzamosan látogathatók a népi hangszerkiállítással március 12-ig hétköznapokon 10-től 17 óráig, szombatonként 10-től 14 óráig. Vasárnap, hétfő szünnap.
Tóthné Dénes Anikó főkötő készítő
Első kötődése a népművészethez a tánccal kezdődött. 1971 és 1981 között a debreceni Hajdú Táncegyüttesben táncolt. Ott tanulta meg a néphagyomány tiszteletét, megismerkedett a népi kultúrával, népviselettel.
Már abban az időben több együttesnek varrt kötényeket, ingeket, blúzokat.
Első munkahelyén a BIOGAL Gyógyszergyárban működött egy népművészeti hímző szakkör, melynek 1975 és 1983 között tagja volt. Itt ismerkedett meg a népi díszítőművészettel. Munkáival országos kiállításokon vett részt. Készített kalotaszegi nagyírásos és kisírásos falvédőket, párnákat, beregi keresztszemes terítőket, blúzokat. Foglalkozott gyöngyfűzéssel; megtanult szőni is. 1981-től a debreceni Karikás együttesben énekelt, és ütőgardonon játszott. Ekkor kezdett el népi ihletésű fellépő ruhákat varrni magának és énekes társainak, amelyeket a hétköznapi életben is szívesen viselt.
Múzeumokban és szakkönyvekben tanulmányozta a népi szabásvonalakat, díszítéseket.
Kutatómunkáját a Déri Múzeum, valamint a jászberényi Jász Múzeum munkatársai segítették. Ismereteket gyűjtött a Miskolci Viseletmúzeumban is.
2002-ben a Hajdú Táncegyüttes szenior csoportjában újrakezdett táncolni. Készült számukra egy új koreográfia, amelyhez új ruhákra volt szükség. Furik Rita kérésére és szakmai irányítása mellett elkészített tizenhat rend felvidéki viseletet (szoknya, alsószoknya, vizitke, főkötő). Közben tervezett és varrt olyan ruhákat, amelyek – a népi szabástechnikák és díszítések figyelembevételével – nem csak a színpadon, hanem ünnepélyes alkalmakkor és a mindennapi életben is használatosak. Társai biztatására 2009 tavaszán elkezdte ruháit zsűriztetni. Húsz beadott munkájából tizenhét elnyerte a szakemberek tetszését.
Célja, hogy – a világon talán egyedülálló – népi viseletkincsünket a mai élet ruháin keresztül minél ötletesebben és eredetibben átörökítse.
