Friedensreich Hundertwasser (1928-2002) nagy érdeklődést tanúsított a távol-keleti kultúrák iránt. Találkozva Shoichi Hasegawa (1929 – ) művészetével, konkrét példát látunk arra, hogy gondolkodása, látásmódja párhuzammal rendelkezik, nem beszélve arról hogy a két művész közel egyidős volt. A kiállítás mindkét művész különböző periódusából tartalmaz műveket, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet az egyes műalkotások feltűnő kapcsolódására.
A kiállítás távolabbi tanulsága, hogy a hatás soha nem egyirányú, miként Hundertwasserre hatott a keleti, ezen belül a japán művészet, Hasegawa azon túl, hogy nem tagadta meg művészetének ősi gyökereit, nagy igyekezettel merült el az európai művészet tanulmányozásában.
A festő és építész Friedensreich Hundertwasser (1928-2002) nemcsak új impulzusokat adott a bécsi építészetnek sajátos stílusával, amelyre a színes felületek, a szabálytalan formák jellemzőek, be- és átnőve burjánzó zölddel, hanem egy kiállítási központot is létrehozott, ahol saját alkotásain kívül a kortárs művészet izgalmas művei is megtekinthetők ideglenes kiállításokon. Az eredetileg festőként indult művész már fiatal korától kezdve számos előadást, kampányt tartott, és kiáltványt fogalmazott meg, amelyben az egyenes vonalvezetésű, steril, modern építészet ellen, és a természettel való harmónia, valamint a környezetvédelem mellett emelte fel a szavát. Az egyik ilyen jelentős, a társadalomhoz intézett felhívásának címe is önmagáért beszél, és gyakorlatilag magába sűríti mindazt, ami később az épületeiben is visszaköszön: „Jog az ablakhoz kötelesség a fa iránt”. Hundertwasser a funkcionális lakótér helyett a „boldogságot adó teret” és a „szerethető teret”, az egyediséget és a természethez való közelséget hirdette, és próbálta megvalósítani a gyakorlatban is.
A Friedensreich Hundertwasser és Shoichi Hasegawa közel 130 művéből összeállított kiállítást a bambergi (Németország) Böttingerhaus Művészeti Galéria bocsátotta rendelkezésükre.