Rodolf Hervé magyar származású francia képzőművész és fotográfus 1989 utolsó napjaiban érkezett Budapestre. Magyar kultúrájú külföldiként sajátos szemszögből követte nyomon és rögzítette a rendszerváltás éveit, miközben maga is intenzíven résztvett az időszak szubkultúrális életében.
Rudit a változások ereje és hangulata magával ragadta, így eredeti terveivel ellentétben nem csak arra a néhány hónapra maradt a Budapesten, amíg megrendezte kiallítását a budapesti Vasarely Múzeumban, hanem közel egy évtizedig.
A rendszerváltás időszakának átmeneti évei, annak légüres tere, amelyben a régi rend szabályai már nem, az új rendé pedig még nem voltak érvényesek, kreativítást és szabadságot teremtettek a város művészeti közegében, mely inspirálóan hatott rá. Megtalálva helyét az underground szubkultúrában, rögzítte az eltűnő, átalakuló korszak világát és saját benyomásait. Privát érdeklődésébe – melyet legkevésbé a dokumentarista szándék vezérelt – számos dolog bekerült, ami miatt Rodolf Hervé fotóinak és videóinak jelentősége nemcsak művészeti szempontból fontos.
Fotói és videói képet adnak a rendszerváltás utáni Magyarországról, elsősorban a budapesti szubkultúra életéről, személyiségeiről, a mára már eltűnt kultikus helyszínekről (Tilos az Á, ZanziBár, Biliárd ½ 10, Fiatal Művészek Klubja), művészeti eseményekről, koncertekről. A felvételek egyfajta „korképek”, melyek művészeti jelentőségükön kívül történeti, szociológiai, kultúrantropológiai vizsgálódások alapját is képezhetik.
A 90-es évek első felének videóanyagai között megtalálhatóak Rodolf Hervé kiállításai, performance-ai, „öndokumentációi”, (pl. a budapesti fürdőkben készült Langyos víz c. felvételei, vagy az Erdély Dániellel és fiával, Erdély Mátyással készített Az éjszakai 6-os villamos című videója), a hozzá közel álló művészeti csoportok (Rézonnances csoport, Árnyékkötők, Újlak Csoport) bemutatkozásairól készített felvételei, valamint a folyamatosan dokumentált művészeti fesztiválok (Artexpo, Agora Fesztivál), művészeti események (Virágszerda), megnyitók (Halas István, Kovács Attila, Dárdai Zsuzsa, vagy Erdély Miklós kiállításáról a Spicchi dell’Est Galériában 1992-ben Rómában), csoportos kiállítások (Saját idő művészeti zóna, Hangszer, Egyesült képek), interjúk, beszélgetések (interjú apjával Lucien Hervével, riport Müller Péter Sziámival) és koncertfelvételek is (Új Nem, Flash, Vasmalom, Csókolom, ef Zámbó, Happy Band, Csigafröccs). A művészt szubjektív érdeklődése vezette, mindent rögzített, ahol járt. Érdekelte és foglalkoztatta a mozgóképpel való kísérletezés. Filmet készített gerjesztett videójelekből kindulva (Gerjesztés sorozat), a 90-es évek legelejétől kereste a videótechnika és számítógép összekapcsolásának lehetőségét.
A Centrális galéria On the Ground 1989-94 című kiállításán ebből az anyagból mintegy 100 színes, fekete-fehér és Polaroid fénykép kerül bemutatásra, melyet egy 8 órányi videóanyag felhasználásával készült installáció egészít ki.
Kurátor: Sandly Orsolya
Koncepció: Sandly Orsolya, Sarkantyu Illés, Hervé Judith
Videóinstalláció, montázs: Szűcs Tamás
www.rodolfherve.com www.osaarchivum.org
