Farkas Aliz kiállítása
“Falak a vázrendszer, üregek törik át. A belső szervek most átmosott képek.
A test is folyton tisztítja magát, rendben tartja furcsán szimmetrikus elemeit. Házias börtön, szakralizált mosókonyha.
Sérülékeny szöveteken lenyomatokból szervesülő képek. Össze-, de nem lemoshatók. A lepedő nem alakul vissza fehérre.
Lóg, lebeg. Függ, feszül.
Milyen gondolat jár ebben a testben? A néző, belső monológja a kiállításé. Boldog, akinek nem látjuk az arcát.
Érkezik, távozik – nem tartja csipesz és szög.
És én, ki vagyok ebben az egészben?”